2011 hangos év volt. A belpolitika csatazaja, az eurózóna recsegő-ropogó hangja és az arab tavasz lármája mellett viszonylag kisebb figyelmet kaptak a zöld hírek, pedig sokminden történt tavaly ezen a területen is. Alábbiakban egy szubjektív visszatekintést olvashattok az elmúlt tizenkét hónap legfontosabb hazai környezetvédelmi történéseiről.

Januárban elöntött minket a belvíz.  A 2010-es év vége annyira csapadékos volt, hogy az eleve katasztrofális mértékű belvizesedéshez vezetett. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy az ünnepek után enyhült a tél és az egész országban olvadásnak indult a hótakaró, a talaj viszont még nem volt képes elnyelni a vizet, mivel a felső rétege még teljesen fagyott volt. Így történhetett meg, hogy januárra az ország több mint 5%-át, mintegy nyolc Balatonnak megfelelő területet borított el a belvíz.

Februárban saját stratégiát kapott a Duna. „Zöld és közép-európai” - ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel illették a Duna-stratégiát azok az európai parlamenti képviselők, akik februárban nagy többséggel fogadták el a dokumentumot. A Stratégia tulajdonképpen a fel nem használt EU-s támogatási pénzek felhasználhatóvá tételét segíti elő. A program néhol egymásnak ellentmondó célokat tűz ki maga elé, például a Duna ökológiai egyensúlyának visszaállítását, és a folyam hajózhatóságának növelését, de alapvetően megpróbálja megtalálni a környezetvédelmi és gazdasági célok közötti egyensúlyt.

Márciusban szolidan begyűrűzött Magyarországra az atompánik. A Japánt március 11.-én ért földrengés és szökőár nyomán kialakult fukusimai nukleáris vészhelyzet kapcsán az egész világon feléledtek a nukleáris energia környezeti biztonságával és a megújuló energiaforrásokkal történő kiváltásával kapcsolatos viták. Magyarországon több zöld szervezet is követeléseket fogalmazott meg a Paksi Atomerőmű kibővítése és üzemidő-hosszabbítása ellen. A kormányzat ennek ellenére kiállt a nukleáris energiatermelés jövője mellett, de maga kezdeményezte a Paksi Erőmű felülvizsgálatát.

Áprilisban lezajlott Magyarország Alaptörvényének parlamenti vitája… és, hogy ez miért környezetvédelmi esemény? Azért mert a törvényalkotási folyamat során végig kiemelt vitatémaként jelent meg a jövő nemzedékek érdekeinek képviselete. Az alkotmányozás folyamatában sokáig úgy látszott, hogy a környezet védelme csak az új alkotmány Nemzeti Hitvallás fejezetében lesz felfedezhető, de végül több ponton is „kizöldült” az alaptörvény (beleértve a nemzet közös természeti örökségével, a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges környezethez való joggal kapcsolatos rendelkezéseket).

Májusban felszedtünk párezer tonnát. Egy szombati nap leforgása alatt több ezer tonnányi szeméttől tisztították meg az országot a nagyszabású TeSzedd! akció résztvevői.  Magyarország történetének eddigi legnagyobb önkéntes, hulladékgyűjtési akciója 1500 helyszínen zajlott. Az észt Let’s do it! akció hazai átvételével országszerte 800 helyszínen mintegy 162 ezer önkéntes mozdult meg, és több ezer tonna szemetet szedett össze. 

Júniusban a Parlament felé fordult a környezetvédők tekintete. Ekkor tárgyalták meg és fogadták el ugyanis az év legfontosabb környezetvédelmi törvényét, amely Magyarország hulladékgazdálkodását változtatathatja meg gyökeresen. A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény célja a többször felhasználható termékek szélesebb körű elterjedésének előmozdítása, valamint a hulladékhasznosítás mértékének jelentős megnövelése. A törvény, a rendszert eddig irányító magáncégek megszűnésével párhuzamosan létrehozta az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget. A javaslatot a hátrányosan érintett ipari szereplők és az LMP is erősen bírálta, de mint mindig, a puding próbája most is az evés lesz…

Júliusban elleptek minket a gonosz, mutáns vetőmagok. A nyár közepén súlyos egy GMO szennyeződés körül kialakult botrány rázta meg a mezőgazdaságunkat. Vizsgálatok ugyanis GMO szennyeződést mutatattak ki az egyik kukoricahibrid vetőmagtételben. Az illetékes szerv a növények megsemmisítését rendelte el, amely 225 termelő mintegy 9 ezer hektárt kitevő termőföldjének kitárcsázásával jár. 

Augusztusban taknyunk-nyálunk összefolyt. A lakosság jelentős részének életét ugyanis a parlagfű-virágzási szezon tette közel elviselhetetlenné. A megelőző intézkedések szinte teljesen hatástalanok maradtak és így az augusztus második felében mért parlagfű koncentráció országos szinten minden korábbi rekordot megdöntött. A tanulság, hogy jövőre sokkal komolyabban kell venni a  Parlagfű-mentesítési Programot.

Szeptemberben majdnem piros lámpát kaptak a plázák.  A plázastop javaslatként elhíresült törvényjavaslatot június elején még az LMP politikusai nyújtottak be; de tárgysorozatba vételét a kormányoldal csak másodszorra támogatta. A szabályozás célja az volt, hogy a bevásárlóközpontok (plázák) és kereskedelmi egységek (hipermarketek) létesítésének és működtetésének szigorú feltételeket szabjon. Az - egyébként jellemzően fenntarthatóbb – kiskereskedéseket közvetetten támogató javaslatot pár hónappal később, novemberben fogadta el a Parlament.

Októberben újra a vörösiszap volt a téma. A hónap folyamán több hazai környezetvédelmi civil szervezet tiltakozott a magyarországi vörösiszap-tározók ellen.  A Greenpeace aktivistái például Győrben elfoglalták a Környezetvédelmi Felügyelőség épületét, ahol azért tüntettek, mert szerintük az almásfüzitői vörösiszap, illetve toxikus hulladéktároló működésével kapcsolatban szabálytalan engedélyeket adott ki a hatóság. Mindeközben a vörösiszap-ömlést vizsgáló parlamenti bizottság benyújtotta azt a jelentését, amely szerint nem természeti, hanem ipari katasztrófa történt 2010. október 4-én, amiért egyértelműen a MAL Zrt. volt a felelős.

Novemberben fuldokoltunk. Az ősz folyamán, Budapesten és vidéki városokban többször is átlépte a levegő szennyezettsége az egészségügyi határértéket. A hónap elején például a Főváros egy pontján a rákkeltő PM10-es szálló por koncentrációja a határérték négyszeresénél is nagyobb volt. Az erős levegőszennyezettség újra a témára terelte a figyelmet, de a reakció nem maradt el: a VM a Levegő Munkacsoporttal koprodukciójából pár hét alatt egy új intézkedési terv született.

Szilveszterre új víziközmű törvényt kaptunk. Az év utolsóelőtti napján a Parlament elfogadta a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényjavaslatot, ami várhatóan fenekestül felforgatja majd az ivóvízzel és szennyvízzel kapcsolatos szolgáltatásokat. A törvény magába foglalja a közművagyon államosítását, és azt a célt tűzi ki, hogy a mostani 400 kis víziközmű cég helyett 2013-ra már csak 35-40 óriásvállalat legyen. Nem mellesleg a vízdíj hatósági áras lesz, így ugyanannyit fognak fizetni Békéscsabán, mint Kőszegen.

…mondom, sok minden történt tavaly, és akkor még az olyan apróságokról nem is beszéltünk, mint a radioaktív jódizotóp-szennyezés.  

Mit hagytam ki?