A 21. század emberisége önmagához képest le van maradva egy kicsit. Nemcsak a technológia és a tudás kihasználtsága területén, hanem abban is, amit az értelmiség gondolkodásnak szokott nevezni. Miközben a társadalom életmódja több évtizedes hátrányban van az elvárható szinthez képest, sokan olyan dolgokon agyalnak, melyek a 20. század sötét évtizedeiben voltak aktuálisak.

Leragadtak az emberek olyan ideológiáknál, melyek neve többnyire "izmussal" végződik. Olyan eszmék, melyeknek a múltban van a helye, nem a jelenben, de főleg nem a jövőben. A jövő nem épülhet olyan eszmékre, melyek az önmagukat túlértékelő politikusok vagy filozófusok fejéből pattantak ki. Hozzátenném személyes meggyőződésemet, hogy olyanokra se, amiket a közgazdászok kreálnak.

... Izmus

Kommunizmus, fasizmus, szocializmus: olyan ideológiák, melyekkel szellemi vezetőik a világot akarták megváltani. Végeredményük több millió halott, tönkre ment családok, lerombolt városok és gazdasági válságok lettek. A mai napig haraggal, bánattal és sok gyűlölettel emlékezünk rájuk. És mivel a múltat nehéz gyűlölni, ezért sokan hajlamosak a jelenben keresni híveket ezekhez az ideológiákhoz.

A gyűlölködés egyik legbutább változata, amikor múltbeli eseményekért hibáztatunk mai embereket. És most ne arra gondoljunk, hogy a Józsi a múlt héten leverte a vázát a polcról; hanem arra hogy a nácik deportálták a zsidókat. Ez ugyebár elég régen történt ahhoz, hogy Józsi legyen érte a felelős. Mégis akad olyan ellenlábasa, aki nem győzi hangoztatni, hogy Józsi egy rohadt náci, mondjuk azért mert vonakodik egy baloldali politikus megválasztásától. Ugyanígy vén kommunistának szokták megbélyegezni azokat a nyugdíjasokat, akik az MSZP-re szavaznak.

Ami számomra nehezen felfogható, hogy milyen alapot adnak a szitkozódók az általuk használt kifejezéseknek. Mert azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy valaki még őszintén hisz a szocializmus elveiben, vagy képes lenne újra neki látni egy Endlösungnak. Tehát mielőtt bárkit bármilyen "istának" nevezünk, gondolkodjunk el a mögötte vélt "izmus" létezéséről! Szinte minden esetben arra a megoldásra jutunk, hogy ilyen márpedig nincs. A régmúlt rendszerei nem léteznek, és nem is létezhetnek. Akár ellenezzük, akár szeretjük valamelyik ideológiát, örökre le kell mondani annak megvalósíthatóságáról. Mert az soha nem működik, ha egy elavult, be nem vált eszközt újra előveszünk, ha valamit meg kell javítani; azt hiszem ez a világ megdönthetetlen törvényei közé tartozik.

Valahányszor meghallom a liberalizmus, kapitalizmus, nácizmus, vagy bármelyik izmus szót, mindig el vagyok egy kicsit keseredve. Teljesen függetlenül attól, hogy melyiket mennyire utálom - mert azonosulni egyik eszmével sem tudok. Számomra az aggasztó, hogy egyesek nem veszik észre, ezek már nincsenek. Képtelenek nyitott szemmel járni a világban, hogy észre vegyék: bármelyik izmust próbálják beleképzelni a rendszerünkbe, mindig lehet találni olyan tényezőt, mely egyáltalán nem illik a képbe. Gyakorlatilag ez így volt a szocializmus éveiben is, hiszen tudjuk, baromira nem jött be az a boldog, egyenlőségen alapuló rendszer, amit az elején "ígértek".

... Rasszizmus

Napjaink egyik kedvenc témája a rasszizmus. Mostanában még kampányok is indultak azzal a fő mondanivalóval, hogy "Ne legyél rasszista".

Elvileg a rasszizmus lényege, hogy ha valaki más rasszhoz tartozik, akkor azt lenézzük, megvetjük, kirekesztjük, rosszabb esetben ki is akarjuk irtani. Ez nagyon nem helytálló világnézet, főleg úgy hogy már nemcsak a rasszok (bőrszín és egyéb fizikai tulajdonságok) alapján tesznek megkülönböztetést. Ma már gyakorlatilag bármilyen másság elegendő a rasszista viselkedés kiváltásához. "Buzi-e vagy?"

Azért nem korszerű bármilyen másságon alapuló gyűlölködésben élni, mert már tudományosan is bizonyított - ha már a vallás nem volt elég - hogy a világon semmilyen különbség nincs két ember között. Ugyan úgy csecsemőként jövünk a világra, mint bárki más, ezt nem kell bizonygatni. Az pedig nem tekinthető megkülönböztetési alapnak, hogy milyen a szülők társadalmi vagy vagyoni helyzete, származása, stb.

Mielőtt bárki is azt hinné, hogy afféle liberális, antifasiszta szónok lennék, megjegyezném hogy nem vagyok az. Ha esetleg nem tűnt volna fel a bejegyzés elejéből, hogy engem nem érdemes ideológiákhoz sorolni. Azért írom e gondolatébresztő sorokat, mert szoros összefüggést látok a fenntartható fejlődés hiánya és az elavult világnézetek között.

A környezettudatos szemlélet alapja az előzmények és a következmények ismerete. A radikálisan sötétzöld gondolkodás ugyanolyan izmus, mint bármely másik eszme. Legalább egy ember kellett hozzá, hogy kitalálja, meg sok birka akik elvakultan követik bárhová. Belőlük kialakul egy még kisebbségben levő közösség, amely a többségre akarja erőltetni nézeteit. Előbb-utóbb ez sikerül nekik, vagy nem. Ha nem, akkor irányukban rasszizmus alakulhat ki a többség részéről, illetve kialakulhat fordítva is. A másság iránti gyűlölet az maga a félelem, a gyávaság egyik legvisszataszítóbb formája. "Aki nem olyan, mint én, azt nem ismerem eléggé, ezért bármi áron igyekszem megszabadulni tőle. Nehogy már érvényesülni tudjon bármiben úgy mint én." Na ez az a mondat, amiről nagyon gyorsan le kell szoktatni az emberiséget, mert erről szól a rasszizmus, az amerikai indiánok üldözésétől a mai kocsmai verekedésekig. A tudatos életmód tökéletes ellentéte.

Soviniszta rasszizmus

A rasszizmus legocsmányabb fajtája, egy igazi "izmus az izmusban". Az ember természetétől teljesen idegen, aberrált magatartás, mely csak a rossz nevelés és a társadalom hibái miatt jöhetett létre. Egy olyan torz világnézetből beszélek, melyben az adott ember nemcsak másokban keresi a hibát, hanem önmagát tökéletesnek érzi. Nevezhetnénk ezt akár narcisztikus rasszizmusnak is.

Önmagában hibás elmélet az, ha valakit mássága miatt kirekesztünk. Ugyanennyire abszurd az is, ha saját magunkat rekesztjük ki, avagy a társadalom fölé helyezzük, másságunk miatt. Amikor a rossz gyerek úgy érzi, bármilyen csínyt következmények nélkül elkövethet, mert ő nem olyan, mint a többiek.

Napjaink egyik legnagyobb gondja, a cigánybűnözés is hasonló elméleten alapul. Mivel kisebbségben vannak, származásuk révén egy kicsit mások is mint a többiek, a múlt századi "izmusai" pedig elég mélyre taszították őket a társadalmi ranglétrán, néhányan közülük úgy vélik, különlegesen védett csoportnak tekinthetik magukat. Bárkibe beleköthetnek az utcán, betörhetnek mások házába, mert kisebb büntetés jár nekik mint másoknak. Akinek ez nem tetszik, azt nyugodtan nevezhetik rasszistának. Érdekes elmélet: ha egy másik, nem cigány bűnözőt elítélek, akkor már nem vagyok rasszista? Pedig ugyan úgy kirekesztem őt azért, mert bűnt követett el. Valakik nagyon súlyos hibákat követhettek el, hogy idáig fajult a dolog. Reménykedve várom, ez mikor oldódik meg. Mert ez a soviniszta rasszizmus egyik legsúlyosabb problémája hazánkban.

A másság nem ad okot a kiváltságokra. Ez sajnos nem mindenkinek egyértelmű, például a magukat "zsidó liberális értelmiséginek" tartó embereknek sem, akik saját nemzetükről írnak pocskondiázó cikket, majd mártírként külföldre vonulnak, azt hazudva hogy itthon kirekesztik, üldözik, bántják őket. Természetesen félelmet keltve mindenkiben, aki zsidó vallású, politikailag baloldali beállítottságú vagy bármilyen formában ezzel a fickóval azonosulni tudó ember.

Ez a gerjesztett félelem az, amivel a soviniszta rasszisták érvényesülni tudnak. Olyan emberek, mint Sulla, Haynau, Hitler, Sztálin, Kony vagy bármelyik véres kezű zsarnok a félelem erejének köszönhette hatalmát. Hogy ne legyen még több ilyen ember, nekünk hétköznapi embereknek kell magunkat immunissá tenni a hülyeségükkel szemben. Mert ember és ember között nincs helye megkülönböztetésnek és félelemnek. Mindannyian egészségesen és boldogan akarunk élni, ez pedig nem lehetséges békétlenségben és gyűlölködésben.

A hazafiasság pedig nem nem lehet oka a sovinizmusnak! A nemzetiség nem kiváltság vagy érdem, hanem örökség. Ennek megfelelően tudni kell bánni vele.

Egy környezettudatos társadalomban nincs helye az izmusoknak. A jövőt pedig nem ideológiákra kell építeni, hanem szakemberekre, technológiára, kreativitásra és erényekre. Az elavult, tömegeket mozgató világnézetek helyére az egyéni, tudatos gondolkodásnak kell lépnie. Nem szabad elvakultan mozgalmakat követni, inkább keresse mindenki a saját útját az életben!

"Ne féljetek!"

(II. János Pál pápa szavai)