Pár apróság.
A "We feed the world" nem azt jelenti, hogy "Megesszük a világot".
Aki több zöldséget eszik az pont hogy több káliumot juttat a szervezetébe, káliumhiány nehezen alakulhat ki.
"MacDonald's hazájában élő barátaink a jólétet 12 Földnyi területigénnyel produkálják". Ez nem teljesen tiszta, van nekik tartalékban 11.8 Föld valahol eldugva a Naprendszerben amiből fenntartják magukat? Feltételezem arra célzol, az USA területének 12-szerese szükséges az ellátásukhoz.
Amúgy ez utóbbi és még pár feldobott határozott vélemény szerintem nem annyira közkeletűen ismert hogy ne lenne nagyon hasznos megindokolni, alátámasztani őket (pl. ezek "Segítek, legalább egy nullát nyugodtan csapj hozzá...", "Kéthetente, havonta egy alkalom tökéletesen elég", "amit manapság beviszünk a szervezetünkbe, messze túllép a szükséges fogalmán").
Alapvetően egyetértek, meg minden, és pont ezért is jobbnak tartanám ha nem túlfűtött, poenciálisan túlzó lekesedésnek és személyes véleménynek tűnne az egész, hanem megalapozott tényeknek. Így túl könnyű belekötni, ennél többet érdemel.
"figyelj oda a szervezeted jelzéseire" itt most bólogatok én is.

Úgy vagyok vele, hogy mindenkinek másra van igénye, ha van lehetősége válogatni. Van olyan ismerősöm, aki azért nem eszik húst, mert nem kívánja. Én 2 hét sátortáborozás után "ölni tudnék" a hús- és tejtermékekért (főként a tejért), pedig szeretem a gyümölcsöt/zöldséget is. Böjt címén szoktam próbálkozni azzal, hogy adott napon nem eszem húst. Általában betartom, de nehezen megy. Lehet, hogy állattartók voltak az őseim? ;)

A házi és a bolti csirke íze közti különbséget nem kell magyaráznod. A más táplálék és tartási körülmények idővel még a kitojt üzemi tyúkot is kapirgálásra készteti.

"Szerintem a hús egyrészt kell a szervezetnek, ..." ez sokak véleménye, de nem igaz, nem kell hús az emberi szervezetnek (egyetlen kivétel az iluitok, de te nem vagy az :) ). Erre sok millió bizonyíték van, többek között a 19 éves fiam, aki soha nem evett húst.
"Nem véletlen olyan a fogazatunk, amilyen,..." így is van, nem véletlen, mint ahogyan a természetben mindennek megvan a maga oka, még akkor is, ha azt nem értjük. Viszont mi alapján határozta meg bárki is, hogy az emberek fogazata milyen táplálék rágására alkalmas a legjobban? Ezen gondolkozz egy kicsit :)
"az ősember sem azért ölte a bölényeket, ..." ez semmire sem bizonyíték. Már csak azért sem, mert egyrészt nincs arra bizonyíték, hogy az ősember ölte a bölényeket (amik az ő korában nem is léteztek, a bölényeknél nagyobb mamutok éltek akkor, amit szintén nem ölhetett), másrészt arra sincs bizonyíték, hogy egyenes leszármazottai vagyunk az akkori embereknek.
"a szükséges fehérjét pedig könnyedén lehet pótolni ..." ez egy általános tévedés, hogy az állati fehérjét pótolni kell. Ez így nem igaz, mert ez csak abból következne, ha egyáltalán szükségünk lenne rá és akkor azt pótolni kellene, de az emberi szervezetnek simán fehérjére és nem állati fehérjére van szüksége, tehát a nem húsfogyasztás után nem kell semmit sem pótolni, pontosabban ha ragaszkodunk a szóhoz, akkor a növényi fehérjét is pótolni kell, de jelen esetben nem erről van szó.
Ezeket csak tárgyilagosság miatt említem. Mert az odáig rendben van, hogy kialakul sok sok tényező hatására valakinek a véleménye, de amikor ezt a tudományra való hivatkozással szeretné megvédeni, akkor fel kell rá hívni a figyelmet, hogy nem biztos, hogy az tényleg úgy van, ahogyan azt feltételezi, amire a véleményét alapozza.

@A szerelő: ez a "semmi sem igaz" kissé meredek. az ember fogazata mindenevő és kész. kérdezd meg bármelyik biológust. szerinted a majmok, akiktől származunk, pusztán azért esznek húst is a banán mellé, mert elvetemült gonoszak? elég nehéz lenne bizonyítani, hogy nincs szükségük rá...

@Vad_Alma: Ha valaki hozzászól egy témához, akkor vagy illik tájékozottnak lennie benne vagy utána nézni legalább alapvető dolgoknak. Pillanatnyilag az emberi táplálkozás a téma és te a fogazattal kapcsolatban írod: "az ember fogazata mindenevő és kész." Ilyenkor nincs miről vitatkozni, mert egy dologról eldöntötted, hogy az csak úgy lehet és sehogyan máshogy, ráadásul semmilyen ténnyel, bizonyítékkal nem támasztottad alá, pusztán annyit mondtál, hogy kérdezzem meg bármelyik biológust. A válaszokon pedig meglepődnél, ha te is megkérdeznéd őket :)
A másik érved szintén alapvető tájékozatlanságra utal. A majmoknak sok fajuk létezik, de ha az ember származását nézzük, akkor kizárólag az emberszabásúak jöhetnek szóba. Ezek az orángutánok, a csimpánzok és a gorillák. Ezek közül kizárólag a csimpánzok vadásznak néha a fák koronájában kisebb állatokra. Mivel a csimpánzok képesek megtámadni és megölni akár a saját, de különálló kolóniához tartozó fajtársaikat is, így nem tekinthetjük a mindenevőségük bizonyítékául, hogy a fő táplálékuk mellett ritkán, alkalom szerűen elejtenek 1-1 kisebb állatot. És itt a lényeg az alkalomszerűségen van, amikor is nem azért kerekednek fel, hogy húshoz jussanak, hanem akkor vadásznak, amikor a területükre más állat jön. Tehát nincs szükségük rá, főleg úgy, hogy ez csak a csimpánzokra igaz, az orángutánokra és a gorillákra nem!
A táplálkozás egyébként nem csak ennyiből áll, ezen kívül még rengeteg tényezője van, hogy csak néhány példát ragadjak ki: a rágás (a kutyák és a ragadozók pl, nem rágnak, akkorára darabolnak, hogy le tudják nyelni, míg az ember és a növényevők őrölnek), a nyál összetétele (a növényevőknél már a szájban megkezdődik az emésztőnedvek bejuttatása a táplálékba), a gyomornedvek összetétele (ez is más a növény és húsevőknél, az ember a növényevőkhöz áll sokkal közelebb), a tápcsatorna hossza (a húsevőké rövid, a növényevőknél és az embernél hosszú), a keletkezett salakanyag összetétele (az emberben a hústól a meg nem emésztett fehérje rohadásnak indul, mielőtt kiürülhetne, mérgek és húgysav keletkezik) ... csak a főbb dolgokat említve.
Az emberek véleménye sok tényezőtől függ. Általában nem ellenőrzik egy egy információ forrásának a hitelességét, a sokszor, több helyről jövő információt tartják igaznak. De ez nem mindig a legjobb megoldás, sőt. Így fordulhatnak elő olyan megállapítások, hogy "ez így van, és kész!". És akkor még a pénz világa általi befolyásolást nem is említettem (pl. a margarin). A tudomány fejlődik, az emberek ismeretanyaga folyton növekszik, változnak a dolgok (pl. gyomorfekély kezelése, gyógyítása). Egy hozzászólásban nem feltétlenül fontos a teljes körű tájékozottság, de azért egy minimális szint elvárható, ellenben egy postoláskor az a minimum, hogy a legalapvetőbb ismeretek birtokában legyen az illető, hogy ne terjedjen tovább a hamis információ.

@A szerelő: ne ess bele abba a hibába, hogy tájékozottságoddal felülkerekedhetsz bárkin, aki nem ért veled egyet. szerinted én ezekről nem tudok, amiket itt leírtál? sajnos mindenbe belemagyarázod saját elméletedet, és ezt megdönthetetlen bizonyítéknak nézed. mindenesetre szívesen vitatkozom veled, mert hál'istennek te legalább kulturáltan csinálod :)
az emberszabású majmok és az ősemberek is az erdei majmokból alakultak ki, kb 2 millió éve vált külön fejlődésük. már az erdei majmok is mindenevők voltak, az pedig hogy a csimpánzok 2 millió év alatt más életmódhoz szoktak mint az emberek, szerintem nem bizonyítja azt hogy pályát tévesztett növényevők lennénk. az se marhaság, amit a fogazatról mondok. jól mondod, hogy a húsevők emésztése és fogazata más, mint a mienk, de arról elfelejtették tanulmányt írni, hogy a növényevők is másképp működnek, sőt a mosolyuk is más ;)
tényleg nem vagyunk húsevők, de azt ne akard már megkérdőjelezni, hogy mindenevők vagyunk-e. azok vagyunk, törődj bele. és ezt nem én állítom csökönyösen, hanem így van. tény hogy még 30 millió éve az első főemlősök korában szépen lassan átálltunk a minél több növény fogyasztására, de a hús igényéről a mai napig nem mondott le egyik faj sem az ember felé vezető úton. de ha hibásnak érzed jelenlegi életmódunkat, menj vissza az időben az australopitechusig, és magyarázd el neki, hogy nem kell fegyverrel támadni a többi állatra. végülis nekik joguk van felfalni másokat, de az embernek nincs. vagy ha ez technikailag megoldható számodra, akkor a jelenben találsz kb 6 milliárd 500 millió embert akik nem vegetáriánusok, hanem tévúton járó növényevők. (a maradék 500 millió vega vagy vegán, ebből 400 millió Indiában él :) )
locsoghatnánk ezekről az idők végezetéig, de abban biztos lehetsz hogy nem vagyok nálad tájékozatlanabb, és az igazság nálam sem döntés kérdése.

@Vad_Alma: Örömmel veszem a tájékozottságod :) Nincs szándékomban senkin sem felülkerekedni (csak jó lenne, ha egy egy post megírásakor tájékozódna egy kicsit jobban az illető és nem a sztereotípiáira hagyatkozna). Nekem már az is nagy öröm, ha valaki egyáltalán elgondolkozik, sőt, ha csak megfordul a fejében, hogy nem is kéne annyi húst enni. Ezzel már hosszú távon ki tudnék békülni :)
A "az ember fogazata mindenevő és kész." állításodra írtam mindazt, amit, viszont sehol sem állítom, pláne nem úgy, ahogyan te, vitát nem tűrő módon, hogy márpedig nekem van igazam. Felsoroltam néhány példát, ami az emberek hús evése ellen szól. Annak különösen örülök, hogy te is megpróbálsz érvelni. Az, hogy 6,5 M ember eszik húst, még nem bizonyítja, hogy az szükséges táplálékunk. Sok tényező befolyásolta az emberek táplálkozásának kialakulását, így alakulhatott ki a hús evés is. Felhoztál egy érvet, nehéz vele mit kezdeni, mivel nem bizonyít semmit, miután nagyon régre nyúlik vissza az időben, nehéz rekonstruálni az akkori táplálékláncot, amihez az adott területen élők alkalmazkodnak. Erre az érvedre egy másikkal válaszolok. Miután tájékozott vagy a témában, bizonyára azt is tudod, hogy a hús emésztésekor húgysav keletkezik, amit a húsevő állatok sikeresen le tudnak bontani. A vegák vizeletében sincs húgysav, viszont a nem vegák vizeletében van. Aztán arra is rájöttek, hogy ez a húgysav tehet a vesekő kialakulásáról (ha van a vesében valami, amihez kötődhet, akkor elkezd azon kiválni) és a porcokban közömbösíti a hyaluronsavat, ezáltal alakul ki a köszvény. Ez azért van, mert míg a húsevők májában megtalálható az uricas nevû enzim, ami a húgysav lebontásáért felelős, addig az ember májában nem. Úgy gondolom, hogy ha az ember mindenevő lenne, akkor a hús fogyasztása során keletkező káros hatások ellen kialakult volna egy természetes védekező képesség, de nem így történt, pedig lett volna rá idő bőven.
Vannak még érveim, de azokat későbbre tartogatom :)
Ja, és abban viszont egyetértek veled, hogy a növényevők mosolya tényleg másmilyen :)

www.facebook.com/pages/Magyarorsz%C3%A1gi-Veg%C3%A1n-K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g/285091004854229

A testi-fizikai szintû válaszok közül az elsõ és legfontosabb, mely tulajdonképpen minden más tételt fölöslegessé tesz az, hogy az ember alapvetõen növényevõ és nem mindenevõ, mint azt a legtöbben hiszik kis hazánkban. Néhány példát említve ezen állítás alátámasztásához: a bélcsatornánk hossza, a nyálunk összetétele és kémhatása, a fogaink típusa és elhelyezkedése, stb. mind a növényevõkhöz tesz hasonlatossá minket.

Az orvosi kutatások eredményeit is érdemes figyelembe venni. Az ADA (American Dietetic Association) felmérései igazolják, hogy nemcsak nem káros a húsmentes étrend, hanem egyenesen jobb egészséget eredményez. A vegetáriánusok körében sokkal ritkábban fordulnak elõ szív- és érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás, daganatos megbetegedések, mozgásszervi degeneratív betegségek, légzési elégtelenségek és az emésztõrendszer különbözõ betegségei. Ez a lista korántsem teljes, ezért álljon itt még néhány elgondolkodtató adat.

A húsban lévõ zsír és fehérje együttesének legnagyobb veszélye, hogy elhízást és/vagy érelmeszesedést okoz. Tizenkét betegség kialakulásában döntõ szerepet játszik a húsban lévõ zsír pl. zsírmáj, szívelégtelenség, agyvérzés.

Az elfogyasztott húsban lévõ fehérje teljes megemésztése több ok miatt is gátolt az emberi szervezetben. Az egyik ok az, hogy az elfogyasztott hús túl sok fehérjét tartalmaz, így a fehérjék egy része megrothad. Ráadásul az ember még azzal az elõnnyel sem rendelkezik az ilyen helyzetek kivédésére, mint a ragadozók, akiknek rövidebb bélcsatornája lehetõvé teszi, hogy a rothadás során keletkezõ méreganyagok gyorsan távozzanak a szervezetükbõl. Az emberben, hosszabb bélcsatornája miatt, hosszabb ideig rothad a többletfehérje, több méreganyag szabadul fel és sajnos több is szívódik fel, mint a ragadozó állatokban.

A vérkeringésbe több aminosav jut be a szükségesnél az elfogyasztott húsban lévõ fehérjék megemésztése során. Ez túlterheli a májat és a vesét, a fõ kiválasztó-rendszereinket. A szervezet ekkor a "helyettesítõ kiválasztó szerveket" állítja munkába: a tüdõt és a bõrt. Különbözõ bõrkiütések, bõrfoltosodások illetve asztmatikus tünetek jelentkezhetnek ennek eredményeként.

A hús egyik bomlásterméke a húgysav. Ez olyan mennyiségben van a húsevõ emberek szervezetében, hogy nem tud mind kiválasztódni, ezért egy idõ után lerakódik pl. vesekõ formájában vagy apró kristályokként az ízületek közé (ld. köszvény).

A hús savas irányba tolja el a szervezet savbázis egyensúlyát. Ez a közeg megfelelõ, "kényelmes és meleg fészket" jelent a baktériumok számára.

Az állatok a vágóhídon a mészárlás elõtt rettenetes félelmet élnek át, mely számos méreganyag keletkezésével jár együtt. Ezek mind belekerülnek a húsba!

Ha az ételek biofoton ("napfényérték") tartalmát vizsgáljuk, arra a felismerésre juthatunk, hogy az élõ, friss táplálék sokkal több biofotont tartalmaz, mint a halott. A hõkezelés, fagyasztás, stb. hatására az ételek biofoton értéke drasztikusan csökken. Az állatokat csupán halott formában szokták fogyasztani, míg a növények a földbõl való kihúzás, fáról, bokorról való leszedés után is élõk maradnak egy ideig. A tudósok visszaigazolták ezt. Kutatási eredményeik azt mutatják, hogy a magas biofoton tartalmú ételek az egészségesek.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a vegetáriánusok hosszabb és általában egészségesebb életet élnek, mint a húsevõ társaik.

Térjünk át most egy másik nagy területre a psziché világába. A húsevés fizikális hatásai kihatnak a húsevõ ember lelki világára is. A fent említett savas környezet az idegrendszer károsodását okozza, ami hozzájárul ahhoz, hogy a húsevõ ember általában sokkal szorongóbb, idegesebb, aggódóbb és agresszivitásra hajlamosabb. Csak egy bizonyítékot említek itt. A börtönkísérletek során, ahol vegetáriánus táplálkozást folytattak az önként jelentkezõk, azt tapasztalták a kutatók, hogy ez utóbbi csoport tagjai, szemben a hagyományos táplálkozást folytató elítéltekkel, lényegesen kevésbé voltak agresszívebbek és a szabadon engedésük után kevesebben estek vissza a bûnözésbe.

Egy keveset az ember erkölcsi érzékérõl is szót kell ejtenünk. Az emberek többsége számára egyértelmûen vonzóbb egy érett alma látványa, mint egy véres húsdarabé. Gondoljatok bele, ha nektek kéne akár naponta elpusztítanotok egy másik élõlényt, aki érez, él és élni akar, akkor ennétek-e valaha húst. A konyhamûvészet mindent elkövet, hogy az asztalra kerülõ hús, minél kevésbé hasonlítson ahhoz a kedves, selymes bundájú, nagy fülû, folyton mozgó orrú nyuszihoz.

A húsevés gazdasági szempontból sem elõnyös. Például a húsevés elõállításához hat-tizenötször annyi mezõgazdasági terület kell, mint az ugyanannyi növényi fehérje elõállításához, és ne feledkezzünk meg arról, hogy a termõterület ma már nem igazán növelhetõ.

A környezetvédelmi megfontolások részben a gazdasági érdekekkel is egybeesnek, nem is beszélve az élõlények életfeltételeirõl. Az erdõkbõl évente 17 millió hektárt (Ausztria nagyságú) irtanak ki legelõnek. Egyetlen kilogramm hús elõállításához körülbelül 4000 liter víz kell, ennyit egy átlagos család egy hónap alatt használ el (mosásra, fõzésre, fürdésre, stb.) összesen.

Végül egy csipetnyi kitekintés a világba. A vegetarianizmus nem mai találmány és divathóbort, mint sokan gondolják Nyugaton. A húsevést szinte minden vallási irányzat valamilyen mértékben korlátozta és korlátozza a mai napig. A különbözõ vallások ezoterikus irányzatai pedig szinte kivétel nélkül tiltották/tiltják a húsevést, mert a szellemi fejlõdés elõfeltételének tartják a tiszta életmódot.

Biológia szempontok

Általános nézet hazánkban - az iskolában is azt tanítják -, hogy az ember mindenevõ. Sokkal több bizonyíték létezik arra, hogy az ember növényevõ, mivel testfelépítése, és mûködése a növényevõk testfelépítéséhez és mûködéséhez hasonlít! Ha valakit a téma behatóbban érdekel, számos hagyományos biológiai vagy orvosi könyvben utána nézhet, az alábbi tényeknek.

Külsõ jegyek

1. A húsevõknek karmai vannak, mely a zsákmány megragadására és szétmarcangolására szolgál. Egy almát vagy egy reteklevelet nem kell ízekre szedni fogyasztás elõtt, ezért a növényevõknek és természetesen az embernek sincsenek karmai (Darwin).
2. A húsevõk lefetyelik a vizet, a növényevõk többsége és az ember is issza.
3. A húsevõk hõleadása részben a nyelven keresztül történik. A nagytestû növényevõk nem tudják így leadni a hõt - bõrpórusaik vannak, és nagyrészt izzadás segítségével szabadulnak meg a felesleges hõtõl. Az ember is bõrpórusokon át, izzadás útján adja le a felesleges hõ nagy részét. A húsevõ állatoknak nincsenek bõrpórusaik (Dr. W. Ganong).

Állkapocs, fogak és nyelv

1. A húsevõk állkapcsa csupán fel-le képes mozogni mivel a táplálékot csak megragadják, de nem rágják meg igazán, hanem darabokban vagy egészben lenyelik. A növényevõk és az ember állkapcsa oldalirányú mozgásra is képes, így tudják a növényi rostokat is megrágni (Dr. Szentágothai).
2. A húsevõk éles, hegyes elülsõ fogakkal rendelkeznek, melyek a táplálék (hús) megragadására alkalmasak. A növényevõknek és az embereknek nincsenek éles, hegyes frontfogai, mivel táplálékukat nem megragadni, hanem szétrágni kell (lásd csipkebogyó).
3. A rágáshoz a növényevõk és az ember hátsó, lapos õrlõfogakat használnak, a húsevõknek erre nincsen szüksége, mert nem õrlik meg táplálékukat, így nincs is ilyen típusú foguk.
4. A szemfogak keresztmetszete is az ember növényevõ mivoltára utal. A húsevõk szemfoga kör keresztmetszetû (ez könnyebb behatolást tesz lehetõvé a húsba), míg a növényevõk és az ember szemfogának keresztmetszete háromszög alakú, nem húsevésre specializálódott (Dr. Szentágothai).
5. A húsevõk érdes nyelve nagyon praktikus segítség húsdarabok kiszakítására, csontok megtisztítására. A növényevõk és az ember nyelvének felülete sima, mely ezeket nem teszi lehetõvé (Darwin).

Emésztés

1. A húsevõk nyála erõsen savas kémhatású, mivel a hús - vagyis a magas fehérjetartalmú táplálék - lebontására specializálódott. A növényevõk és az ember nyála lúgos kémhatású. Ez a szénhidrátban gazdag táplálék elõemésztéséhez megfelelõ közeg (Dr. Fonyó Attila).
2. A növényevõk nyálában található ptyalin enzim is ezt segíti elõ, mely a húsevõk nyálából hiányzik. A lúgos nyál egyáltalán nem alkalmas fehérjék lebontására (Dr. Fonyó Attila).
3. A növényevõk, és normális körülmények között az ember is sokáig rágják az ételt, például egy kisgyermek fél órán keresztül is csócsál egy almát. Nagyok a nyálmirigyeik, hogy elegendõ nyál termelõdjön, ugyanis a növények elõemésztéséhez sok nyál kell. A húsevõknek csupán kis nyálmirigyei vannak, hiszen alig rágnak, és emiatt kevesebb nyálra van szükségük.
4. A táplálék további útját tekintve vizsgáljuk meg a gyomor mûködését. A húsevõk gyomrában erõsen savas, vagyis magas sósavtartalmú gyomornedv termelõdik. A hús, vagyis a magas fehérjetartalmú táplálékok emésztéséhez - a nyálról leírtaknak megfelelõen - erõsen savas környezet szükséges. A növényevõk és az ember gyomorsava ötször kevesebb, mint a húsevõké, tehát egyértelmûen nem fehérjedús táplálkozásra lett kitalálva (Dr. W. Ganong).
5. A bélrendszer hosszúsága a húsevõ állatoknál a testhosszhoz képest rövid, mert a hús hasznosítható tápanyagai hamarabb lebonthatóak, kivonhatóak a táplálékból. Az ember és a növényevõk bélcsatornája relatíve hosszabb, ami a növényi rostok jobb megemésztését teszi lehetõvé. Ha viszont hús kerül bele, az emésztetlen húsfehérjék megrothadnak, és lassúbb távozás miatt több káros bomlástermék keletkezik és szívódik fel (Dr. Kelogg).
6. A húsevõk bélfala simább, míg a növényevõké lényegesen bolyhosabb, nagyobb felszívódási felületet képezve. Az ember ebben is a növényevõkhöz hasonlít, mert bélfala lényegesen bolyhosabb, mint a húsevõké (Dr. W. Ganong).
7. A különbözõ megfigyelések szerint sem a húsevõk, sem a növényevõk vizelete nem tartalmaz nagy mennyiségû húgysavat. A vegetáriánus emberek vizelete is mentes a húgysavtól, míg a húst fogyasztók vizeletében sok húgysav mérhetõ. Valószínû, hogy az ember húgysavbontó képessége gyengébb, mint a húsevõké, mert a húsfogyasztás révén keletkezõ nagy mennyiségû húgysavtól a vesén keresztül próbál megszabadulni, míg a húsevõ állatok könnyedén megbirkóznak a táplálékukból keletkezõ húgysavval. Az ember veséje a húgysavat csak részben képes kiválasztani, mivel nem húsevésre rendezkedett be - a maradék lerakódik a szervezetben (vesekõ), vagy az ízületek között apró kristályok formájában (köszvény). Növényevõ állatokon végzett kísérletek is ezt támasztják alá, melyek során húst kevertek az ételükbe. Mindegyik állat vizeletének húgysavszintje nagyságrendekkel megnõtt. A folyamatos húsadagolás hatására pedig különféle húgysavkristály lerakódások indultak be.
8. A növényevõk epéje lúgos kémhatású, a húsevõké savas. Ez a savasság a különbözõ savas anyagcseretermékekkel függ össze, melyek a hús lebontásakor keletkeznek, és a máj kiválasztó munkája folytán jutnak az epébe. A savas kémhatás elõnyös a húsevõ bélrendszerében a sok fehérje lebontása miatt. A tisztán növényevõ ember epéje lúgos kémhatású, míg a húsevõé savas. Ez a savasság viszont kárt tesz az ember bélfalában, fekélyeket okozhat, mivel a mi bélrendszerünk nem ehhez a kémhatáshoz alkalmazkodott (Dr. Bárdos György).

Anyatej

A húsevõk teje magas, míg a növényevõké alacsony fehérjetartalmú. Az emberi anyatej is alacsony fehérjetartalmú.

Orvosi antropológiai megközelítés

Az orvosi antropológia többek közt azt vizsgálja, hogy egy adott nép milyen gyógyítási módszereket alkalmaz, milyen betegségek jellemzõek rá, és ezek milyen életmódbeli sajátosságokkal függnek össze. A megfigyelések szerint a növényi étrenden élõ népek egészségesebbek, és magasabb az átlag életkoruk. A világon a legtöbb húst és fehérjét fogyasztó nép az eszkimó. Naponta 150 -200 gramm állati eredetû fehérjét esznek meg. Az átlag életkoruk 30 -35 év! Bár ehhez a korai halálhoz más tényezõk is hozzájárulnak, mégis a húsfogyasztást kell a legfontosabbnak tartanunk, különösen azért, mert a Föld három helyén, ahol a legmagasabb az átlag életkor, egyáltalán nincs húsfogyasztás. A Pakisztánban élõ hunza-törzs tagjainak átlag életkora 90 év, de sok egészséges 100 év feletti emberrel találkozhatunk. A nõknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is nemzõképesek. Nem figyelhetõk meg náluk szívbetegségek, vérnyomás problémák, daganatos megbetegedések (Dr. McGarrison).

"Itt az emberek egyáltalán nem esznek húst, cukrot és sót. Kenyerük félnyers, teljes szembõl nyert süteményféle, fõ táplálékuk pedig a gyümölcs, zöldség és méz." (Dr. Rosszkowszka).

A másik két nép közül az egyik Vilcabambában (Equador) él, a harmadik pedig a Kis-Kaukázusban. A National Geographic riportja szerint a hunzák napi energiabevitele 1900 kalória, napi fehérjebevitelük 40 gramm, napi zsírbevitelük 30 gramm. Ugyanezek az adatok Vilcabambában: 1200, 35 g, 15 g. A fehérje mindkét nép esetében kizárólag növényi eredetû. Az összehasonlítás kedvéért lássuk egy átlag amerikai napi fogyasztási adatait: 3300 kalória, 100 gramm fehérje, 150 gramm zsír. A világstatisztikák egyöntetûen azt mutatják, hogy a legtöbb húst fogyasztó nemzeteknél a leggyakoribb a rák, és egyéb degenerációs betegségek.

Kemikáliák

A húsban lényegesen több mérgezõ vegyszer található, mint a növényekben. Azok a kemikáliák, melyekkel a földet és a növényeket kezelik, fölhalmozódnak az állatok szervezetében. A húsevõ ember az tápláléklánc végén található, ezért a hús elfogyasztásával együtt magához veszi az állatban (fõként a zsírjában)elraktározódott rovarölõ szereket, növényvédõ szereket, mûtrágyákat. A mérések szerint a hús tizenháromszor több növényvédõ szert tartalmaz, mint maguk a növények. Iowa állami egyetemének kísérletei arra az eredményre jutottak, hogy az emberi szervezetben található DDT legnagyobb része húsból származik.

Az állatok számos kemikáliát kapnak életük során: étvágyfokozókat, antibiotikumokat (például penicillin), nyugtatókat (Xanax), hormoninjekciókat, mesterséges tápszereket, stb. Néhány kifejezetten veszélyes vegyület is lehet köztük, például: tetraciklin, cézium 137-tel fertõzött szennyvíziszap galacsin, radioaktív sugárzó hulladék, stb. Amerikában az évente gyártott antibiotikumok felét az állattenyésztésben használják fel. Az állatok felhizlalására gyakran találnak ki megdöbbentõ ötleteket. Az USA középnyugati részén például néhány gazda mázsaszám etette cementporral marháit, hogy növeljék vágósúlyukat. Amikor a fogyasztói érdekvédelmi csoport panaszt tett, a megfelelõ hatóság kivizsgálta az ügyet. Ennek álláspontja szerint semmi jele sincs annak, hogy némi elfogyasztott cementpornak bármi káros hatása is lenne, ezért addig nyugodtan lehet folytatni ezt a gyakorlatot, míg be nem bizonyosodik, hogy egészségre ártalmas. (A hatóságok más hasonló ügyeket is általában ilyen eredménnyel zárnak). Az állatokat sokszor saját ürülékükkel etetik pénzspórolás céljából. Ezek a módszerek hivatottak biztosítani az állat eladásakor az "elsõrendû minõséget". A húsevõ ember ezeket az anyagokat elfogyasztja, és szervezetében még fel is halmozza. Az állatokba kerülõ hormonok, melyek általában ösztrogének és pajzsmirigy hormonok, az emberekben golyvát, strumát, petefészek rákot okozhatnak. Érdemes megemlíteni néhány olyan vegyszert is, melyet húskészítmények elõállítása során szokványosan használnak, például nátriumszulfátos, glaubersós oldatba merítik a húst, hogy az elvegye a romlott szagot, és a halott, szürke hús színét szép pirosra változtassa. A nátrium-szulfát lerakódik az ember izületeiben, és hasonlóan a húgysavhoz, ott kristályokat képez.

A húsevõ anyák szervezetébe kerülõ vegyszerek nem csak õket, hanem a tejükön keresztül a csecsemõjüket is károsítják. Dr. John Robbins felmérései szerint a húsevõ anyák teje olyan magas koncentrációban tartalmaz növényvédõ szereket, méreganyagokat, hogy hasonlóan szennyezett élelmiszert a szövetségi mezõgazdasági hatóság azonnal kivonna a forgalomból. Az orvosi reakció erre az eredményre az volt, hogy akkor az anyák ne szoptassák a gyermekeiket. Ahelyett, hogy a húsevéstõl tiltanák el õket! A vegetáriánus anyák tejének legrosszabb értékei is sokkal jobbak voltak, mint a húsevõ anyák legjobb értéke. Dr. Barbara Wallace kimutatta, hogy a vegetáriánus anyák teje annál tisztább, minél régebben élnek növényi étrenden.

A hús káros hatásai közül kiemelkedik a magas koleszterintartalma miatt kialakuló érelmeszesedés. A növények és az állatok egyaránt tartalmaznak koleszterint. A koleszterin két fajtáját érdemes ismernünk: a HDL- és az LDL-koleszterint. A HDL koleszterin szállítja az LDL koleszterint. Ha nincs elég HDL a szervezetben, az LDL-hez képest, akkor az LDL koleszterin lerakódik az érfalakra. Ez abban az esetben következik be, amikor túl sok LDL-koleszterin tartalmú ételt fogyasztunk. Az állati eredetû ételek sok LDL-koleszterint tartalmaznak. A növényekben kevés LDL- és sok HDL-koleszterin van, ami védõfaktorként szolgál az érelmeszesedés ellen. (Dr. W. Donner). Az LDL-koleszterin lerakódása az érfalakra az érelmeszesedés elsõ lépcsõfoka. A betegség második fázisában megindul az úgynevezett plakk-képzõdés, melynek során intenzív sejtburjánzás indul be. Ezek a sejtek sok koleszterint és kötõszövetes rostokat tartalmaznak. Ez utóbbira a betegség harmadik szakaszában kalcium-ionok rakódnak. Az erek elveszítik rugalmasságukat, és keresztmetszetük nagy mértékben csökken. Ezzel számos egyéb betegség kockázatát drasztikusan növelik, melyek közül a legfontosabbak: szívizom-elhalás (infarktus), agylágyulás, agyvérzés, végtagelhalás, trombózis, magas vérnyomás, epekõ-képzõdés (Dr. Szollár L.). Az ischémiás szívbetegségek, köztük az infarktus elsõ számú kockázati tényezõjének számít a magas koleszterinszint. A szívizom-infarktusban megbetegedettek mintegy 30%-a extrém magas vérzsírszinttel rendelkezik. Ma már közhelyszámba megy az a kijelentés, hogy kerüljük a zsíros ételeket. A több éven keresztül tartó vizsgálatok a világ különbözõ pontjain egyértelmûen bizonyították, hogy a vér koleszterinszintjének (étrendi úton történõ) csökkentése döntõ mértékben csökkenti az ischémiás szívbetegségek gyakoriságát (Dr. Szollár L., Dr. J. Gainer, Dr. O. Lindahl stb.).

Az Amerikai Orvosi Társaság magazinja 1961-ben már kijelentette: "A vegetáriánus étrend 90-97%-ban segít megelõzni az ischémiás szívbetegségeket." Dr. U. D. Register leírta, hogy a húsfogyasztás teljes elhagyása gyakorlatilag nullára csökkentette a szívinfarktus kockázatát. A Harvard Egyetem tudósai vizsgálataik során megállapították, hogy a vegetáriánusok átlagos vérnyomása lényegesen alacsonyabb, mint a húsevõké. Az említett kutatások arra is rámutatnak, hogy még a "legszárazabbnak" tartott húsok is igen nagy mennyiségû zsírt tartalmaznak (kb. 30-40%-nyit).

Az epekövek képzõdésének 98%-ban a koleszterin az oka. A koleszterin ugyanis az epe útján választódik ki és hagyja el a szervezetet. Ha fokozott a vérzsír-kiválasztás, nõ a kõképzõdés veszélye az epehólyagban, ahol az epe tárolódik ürülés elõtt (Dr. Szollár L.).

Európa lakossága a szûkös táplálkozási viszonyok miatt tulajdonképpen trombózis- és szívinfarktus-védetté vált a II. világháború alatt, lévén zsírt és húst is alig fogyasztottak, ha fogyasztottak egyáltalán. A világháború kapcsán számos más betegségrõl is bebizonyosodott az, amit már korábban is sejteni lehetett, nevezetesen hogy köze van a húsfogyasztáshoz. Az egyik ezek közül a húgysav-lerakódásokkal kapcsolatos betegségek. Mint elsõ számunkban már utaltunk rá, a hús magas fehérjetartalmú. A húsfehérje sejtmagfehérjéi pedig az emésztõnedvek hatására olyan vegyületekre bomlanak le, mint például a purin- és pirimidin-bázisok, vagy a foszforsav. A purin-bázisok alakulnak át aztán húgysavvá. A húsemésztés során keletkezõ nagy mennyiségû húgysav kiválasztására sem a májunk, sem a vesénk nem alkalmas. Emiatt a húgysav lerakódik az ízületek és inak közé (köszvény), az izmok közé (reuma), vagy az idegeknél (isiász). A köszvényes rohamot is a húsevés váltja ki! Az orvosok ezért tiltják el az ilyen beteget a hús, húsleves stb. fogyasztásától (Dr. Oláh A.).

A vér magas húgysavszintje egy eddig nem említett szervben, a szívben is komoly problémákat okozhat azáltal, hogy károsíthatja a szívbillentyûket. A húgysav miatt gyulladás keletkezik, amelynek következtében hegszövet alakul ki a szívbillentyûn. Emiatt a billentyû nem zár rendesen (nem rugalmas), ezért a vér arra megy, amerre neki tetszik. Ez jelentõsen túlterheli a szívet, és szívmegnagyobbodást eredményez. A reumás szív- és a szívbelhártya-gyulladás gyakran következménye a sok hús fogyasztásának. (Dr. H. Bieler).

A purin- és pirimidinbázisok számos baktérium számára nélkülözhetetlen növekedésfokozó tényezõk. Bármely heveny lázas fertõzõ betegség javulásához elengedhetetlen az állati fehérje teljes kiiktatása az étrendbõl. (Dr. Oláh A.)

Szóljunk néhány szót a "fehérjemítoszról" is. Ez a felettébb különös történet a múlt században kezdõdõtt, amikor elterjedt az a tévképzet, hogy az izommunka során fehérjét használunk el, hogy a fehérje az ember fõ energiaforrása. Ez a nézet egy olyan patkánykísérlet nyomán vált ismertté, amit több mint egy évszázada végeztek, és azóta sokszorosan bebizonyosodott, hogy a szervezetünknek kevés fehérjére van szüksége normális mûködéséhez. Akkoriban a napi 120 gramm fehérjét tartották optimálisnak, amit a hasát szeretõ népesség és a húsipar örömmel el is fogadott. Csupán egy ajánlás szerepeljen itt figyelmeztetõül a valóságra.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) napi 40 gramm fehérje-fogyasztást javasol! Ez közel harmada az átlag amerikai által fogyasztott fehérjemennyiségnek! Ráadásul a WHO is bevallja, hogy "biztonsági ráhagyás" van ezen a számon, hiszen a legtöbb kutatás igazolta, hogy kevesebb mint napi 30 gramm fehérje is bõven elegendõ (Dr. V. P. Dole, Dr. A. C. Guyton, Dr. D. M. Hegsted, Dr. A. Leaf, stb.) Dr. F. Straub kutatásai szerint már napi 18 gramm fehérje huzamosabb ideig tartó fogyasztása is elég ahhoz, hogy mellette a szervezet nitrogénegyensúlya normális legyen. Számos önmagán kísérletezõ kutató - Silvén, Chitidén, Röse - megállapította, hogy tökéletes egészség tartható fenn napi 25-30 gramm fehérje fogyasztásakor. Dr. G. Satalova idegsebész egészséges, aktív életet él napi 20 gramm fehérjebevitel mellett. Ezen kísérlet eredményei már lassan egy évszázada ismertek, érdekes módon ezt mégsem tanítják az iskolákban, nem reklámozzák a médiában. Pedig az adatok bárki számára hozzáférhetõek!
A század elején optimálisnak tartott nagy mennyiségû fehérje ténylegesen csak a vegyes étrend mellett kerül be szervezetünkbe. Számunkra azért fontosak a fent említett tények, mert a 30-40 grammnyi fehérje bevitele növényi étrend esetén is megtörténik. (Sõt a sok hüvelyes és szójaétel fogyasztásakor a vegetáriánusoknál is felléphet a fehérjemérgezés!)

A fehérjehiánytól mindenki retteg, hála a médiának és a húsiparnak.
A fehérjetöbblet veszélyeirõl szinte senki sem beszél, bár önmagában is nagyságrendekkel gyakoribb betegség és több betegség kialakulásáért felelõs, mint a fehérjehiány. A civilizációs betegségek nagy része szoros összefüggésbe hozható a túlzott métékû fehérje - fõként hús - fogyasztásával (Dr. H. Linkswiler, Dr. S. Margen és tsai, stb.).

Térjünk ki a fehérje "fontosságának" okaira. Az ember az emésztés során a fehérjéket aminosavakra bontja le, és ezekbõl építi fel a saját fehérjéit. (Erre még hivatkozást sem érdemes írnom, mert minden biológiakönyvben szerepel.) Nem a megevett fehérjét építi be tehát, hanem az aminosavakat, ezért minden alapot nélkülöz az a kijelentés, miszerint az állati fehérje azért lenne jobb, mert közelebb van szerkezetében az emberihez és ezért könnyebb beépíteni, felhasználni. A másik gyakran emlegetett "mese", hogy a növények nem teljes értékû fehérjét tartalmaznak, ezért rosszabb minõségûek. Ez a mítosz az esszenciális aminosavakra vezethetõ vissza. Nyolc aminosavról van szó, melyek azért esszenciálisak, mert a szervezet nem tudja õket elõállítani - mindenképpen kívülrõl kell õket bevinni. A természet bölcs, minden élõlény ugyanazokból az aminosavakból épül fel, így a növényekben és az állatokban egyaránt megtalálhatóak az ember számára esszenciális aminosavak. Igaz, az állati fehérjék mind a nyolc aminosavat tartalmazzák, míg a növények általában nem az összeset. Azt a fehérjét hívja a természettudomány teljesértékûnek, amely az összes, az adott élõlény számára esszenciális aminosavval rendelkezik. A növények közül ilyen a kelbimbó, a sárgarépa, a kukorica, a karfiol, az uborka, a tök, a krumpli, a zöldborsó, az összes dióféle, a szezám- és napraforgómag, valamint a paradicsom fehérjéi. Hangsúlyoznunk kell, hogy egyébként sem szükséges minden étkezés alkalmával a teljes értékû fehérje fogyasztása, de még naponta sem. "A test képes bármilyen aminosavhoz hozzájutni a saját közös használatú tartalékából, ha az egy adott étkezésbõl hiányzik is." - Dr. E. S. Nasset. Ezzel a témával egyébként számos kutató foglalkozott behatóan már az ötvenes évek elején (Dr. P. Bianchi és Dr. R. Hilf, Dr. H. Braun, Dr. H. N. Munro és társai stb.). Többszörösen bebizonyosodott, hogy az ember számára minden igényt kielégít és tökéletesen megfelel az állati fehérjétõl teljesen mentes étrend! (Dr. M. Abdullah és társai, Dr. G. L. de Romana és társai, Dr.J. T. Dwyer és társai, Dr. J. M. Howe és társai, Dr. J. Knapp és társai, Dr. S. K. Kon és társai stb.)

A fehérjetöbblet elõször is túlterheli az emésztõrendszert, a hús kisebb-nagyobb (inkább nagyobb) része nem tud megemésztõdni, ezért megrohad. A rothadás következtében a szervezet számára mérgezõ anyagok keletkeznek, melyek a véráramba kerülve számos betegség kialakulásáért felelõsek. Ezt a folyamatot tovább erõsíti a húsnak az a rossz tulajdonsága, hogy nagyon alacsony a rosttartalma, ezért az emésztetlen húsfehérje csak lassan ürül ki a belekbõl, tovább növelve a káros anyagok keletezésének és felszívódásának esélyeit. Mire a bûzös maradék eltávozik a szervezetbõl, egy csinos kis önmérgezõdést okoztunk magunknak. A témához hozzátartozik az is, hogy a húst és általában a fehérjéket nem nyersen fogyasztja a bátor kísérletezõ. A fehérjék hõkezelés hatására kémiai szerkezetükben megváltoznak, denaturálódnak. A denaturált fehérjék emésztése tökéletlen, mert fõzés hatására az aminosavakból törmelék marad, ami a szervezet számára használhatatlan. Minél tovább fõzzük az állati fehérjét, annál több mérgezõ anyagcseretermék keletkezik, annál büdösebb a széklet, a vizelet annál több rohadásból származó bomlásterméket tartalmaz. Dr. Pottenger macskákon végzett kísérletei minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy a hõkezelt állati fehérje megbetegít. Az állatokon jelentkezõ betegségek nagyon is emberiek voltak: fogínysorvadás, ízületi gyulladás, májzsugor, gyomorhurut stb. Azok a macskák, akik hõkezelt állati fehérjétõl megbetegedtek, már soha nem nyerték vissza az egészségüket teljesen. Ezen kísérletek eredményei arra is rámutatnak, hogy még a húsevõ állatok sem képesek megemészteni a fõtt húst, pedig az õ szervezetük a húsevésre rendezkedett be. Hát még az ember, aki a gyenge gyomorsavával teljesen tehetetlenül áll a hõkezelt fehérje elõtt!

Az emberben mindaz a fehérje, amely nem használódik fel elfogyott építõköveink pótlására, elbomlik, és mint azonnali energiaforrás szerepel. Ez azonban igen drága és rossz hatásfokú energiaforrás és a belõlük keletkezett salakanyagok kiürítése jelentõs terhet ró a szervezetre. A fiziológiai építõszükséglet kielégítésén túli fehérjefogyasztást luxusfogyasztásnak nevezzük. Ez a fehérjetöbblet károsítja a májat és a vesét, és felborítja a test nitrogén- és sav-bázis egyensúlyát is (Dr. Beznák A., Dr. R. Walker és társai stb.).

Remélem, ez a kis ízelítõ felkeltette az érdeklõdéseteket és elgondolkoztok azon, hogy - csupán megszokásból - lehet-e olyan ételt fogyasztani, melyhez érzõ, tudatos lény megölésére van szükség, beleértve magunkat is.

Bár nem kutatom megszállottan a húsmentes étkezés előnyeit/hátrányait, de egy kicsit én is beleszólnék ;)

Első körben: ha jól tudom mindenevés vs. növényevés a téma. Nem biztos, hogy az a helyes út, ha mindent a növényevés melletti életmód mellett szóló érvnek tekintünk amiben eltérünk a húsevőktől.
Pl. fogazat: nem áll ki a szemfogunk, de minek álljon, ha nem azzal ragadjuk meg a zsákmányt, arra (meg a bunyóra) ott van a mellső végtag. A "rokonoknál" -gondolom- szükség lehet rá, ezért jobban kiáll. Sok növényevőnek meg egyáltalán nincs is. Zápfogak: nem tarajos, de nem is redős. A vaddisznóé sem az, pedig ő aztán tényleg közeli rokona a növényevőknek.
Bélrendszer: a nyúlnak nem túl hosszú, mégis növényevő. Gondolom, nem kell ecsetelnem, hogy a bogyók a második kör során keletkeznek. Ő így oldja meg, mások kérődznek, az ember meg bukja a lebontott cellulózt, mert amit a bacik lebontanak a vastagbélben, azt már nem tudja visszaszívni. Ettől még lehet és kell is növényt enni, csak nem szabad csodálkozni, hogy kisebb hatékonysággal működik, mint egy kérődzőnél (de a ragadozókénál jobb).

Táplálkozásnál a leszármazás mellett szerintem nem szabad figyelmen kívül hagyni az élőhelyet és életmódot. Pl. panda, barna medve, jegesmedve (ez utóbbi amúgy egyesek szerint közelebbi rokona lehet a barna medvének, mint 2 barna medve egymásnak).
Sokak szerint az emberelődök a szavannán éltek, míg a többi főemlős az erdőben és ehhez az új környezethez alkalmazkodni kellett. (Kis kitérő: én úgy tanultam, hogy a többi főemlősnél (és a hüllőknél) is jelentős a húgysav kiválasztás...). Ráadásul pl. az amerikai megafauna eltűnése gyanúsan egybeesik az ember terjedésével. Megettük volna előlük a táplálékot? Élőhelyet akkoriban még nem pusztítottunk ennyire...
Aztán jött a növénytermesztés: több eltartható ember/terület, több lyukas fog/fő, kevésbé változatos táplálkozás stb. de ez lehetővé tette a városok kialakulását és a civilizáció fejlődését, bár ennek lehet, hogy a többi élőlény nem örül annyira.

Böjt: nem véletlenül van a katolikusoknál a nagyböjt tél után. Télen - akinek volt állata - több húst evett, mint nyáron. Azt nem tagadom, hogy jóból is megárt a sok, legyen az hús, zsírban oldódó vitamin vagy gomba. + aki szereti a húst, annak ott van a lelki része is (önmegtagadás és egyebek).

@Mia77: "lehet-e olyan ételt fogyasztani, melyhez érzõ, tudatos lény megölésére van szükség"
Nem vagyok róla 100%-ban meggyőződve, hogy a növények nem éreznek. Egyébként ha vigasztal: nem tölt el örömmel, amikor levágjuk az állatainkat, de az sem, amikor pl. letöröm az általam nevelgetett cukkini termését. A fogyasztásuk már más téma ;) bár a zöldséget és gyümölcsöt inkább nyersen szeretem.

Ui.: OFF, de üzenném annak, aki a vegetáriánus kutyatartást kitalálta, hogy tartson nyulat. Bocs, csak ráakadtam egy lapra és kicsit kiakadtam...

@kacsa:Írod: "Bár nem kutatom megszállottan a húsmentes étkezés előnyeit/hátrányait, de egy kicsit én is beleszólnék ;)"

Pedig jobban tennéd ha kutatnád VAGY NE SZÓLJ BELE, MERT HITELTELEN LESZEL! LOL

Hiába minden szánalmas próbálkozás, amit a húsevésed és más érző lények kizsákmányolásának igazolására teszel és tesz bárki.
Kegyetlen, perverz, ostoba, nemtörődöm viselkedéseteket (állati dolgok használatának gyakorlata)semmivel sem tudjátok igazolni csak a kényelemmel és a megszokással. SEMMI MÁS NEM IGAZOLJA MA MÁR AZ ÁLLATI TERMÉKEK HASZNÁLATÁT!

Valójában aki állati termékeket használ, az egy közönséges strici, gyilkos. Strici, mert prostituálja az állat testét, tehát áruba bocsátja.

Sajnálod a szegény cukkinit, amit leszedsz. Nos, nem véletlen, hogy az okosok csak azokat az élelmeket eszik meg, amit a természet magától ad: termések! Ilyenek a gyümölcsök, gabonák, amik maguktól leesnek vagy leszáradnak a növényről. A cukkini is ilyen, mint minden tökféle, magától leszárad a tőről. De ilyen a paprika, paradicsom, uborka, babfélék, az összes hüvelyes, az összes gyümölcs és bogyó.
Vicces és inkább irónikusnak hat tőled, hogy aggódsz a növényekért, de a leszúrt, visító, az életéért küzdő malacért nem aggódsz, ugye. Írod, nem tölt el örömmel, ha levágjátok az állataitokat. Akkor miért teszitek? Megmondom miért. Mert vért akartok, húst. Ártatlan, nektek semmit nem ártó, nektek kiszolgáltatottak vérét és halott testét akarjátok! Ezért!

Írtad kiakadtál a vegetáriánus kutya tartáson. Te bajod. Ma már állatorvosi klinikai tesztek bizonyítják, hogy a vegán! (sem hús, se tej és tejtermékek, se tojás)étrenden élő kutyák átlagban 3-5 évvel tovább élnek. Nem én találtam ki.
Az is tény, h a nagy fehérjetartalmú tápoktól sok kutya szervezete köszvénnyel, rákkal, daganatos megbetegedésekkel, szőrkorpásodással, szőrhullással válaszol - mert még nekik sincs olyan brutál mennyiségű fehérjére szükségük, ahogyan azt ma még sokan gondolják(leginkább, ahogyan a húsipar ezt el akarja hitetni az emberekkel). Azt is bizonyították már, hogy a mai kutyáknak már nem sok közük van farkas őseikhez, ha esetleg erre szeretnél hivatkozni.

És jól jegyezd meg! Nem ítélem el a húsevőket, akik még nem tudatosak afelől, hogy rossz amit csinálnak. De elfogadhatatlannak tartom azt, ha valaki már tudja és mégis tovább folytatja kegytelen, kizsákmányoló gyakorlatát. Ők a szememben senkik, de leginkább szörnyekhez tudnám hasonlítani őket.
Nem kell h válaszolj. Részemről mindent leírtam. Ha téged nem győzött meg az a részletes iromány, amit fentebb, előzőleg írtam és már tudatos is vagy arról, hogy mit teszel, és mégsem változtatsz, akkor nincs miről beszélgetnünk.

@Mia77: Rendben. Sok dologban nem értek veled egyet és ilyen stílusban meggyőzni sem lehet ;)
Maradok tisztelettel a cukkini- és kakasmészáros, kizsákmányoló, vérszomjas srici.

Bocs, strici. Egy t kimaradt (biztos a húsevés miatt :P -> ez itt irónia).

@Mia77: Még valami: Tudnál küldeni olyan elismert szakfolyóiratban megjelent cikket, amely igazolja az általad a 3. és 6. bekezdésben leírtakat? Nem a magas fehérjetartalmú táposra gondolok (ez utóbbiról tanultam valamennyit, ahogy az élővilágról is).

@Mia77: Csak hiányzik a megfelelő pofa és ahhoz talán a kacsintás áll a legközelebb.
Egyébként, ha már a személyeskedésnél tartunk: én meg "vallási" fanatikusokkal nem haverkodom. Elég sok olyan barátom van, akivel nem értek egyet valamiben, de jó vitapartner.

Nem is szeretném a folyóiratot zsebre tenni, mert ahhoz fákat vágnak ki :P jó lesz pdf-ben is. Gondoltam, hogy biztosan van pár cikked, mert az írtad, hogy tudományosan bizonyították, tehát feltételezem, hogy olvastad őket. Engem meg érdekelne. Tudod, hogy tanuljak valami újat (vagy megállapítsam, hogy valaki már megint 12 kísérletből általánosított).

@kacsa
Az ember gasztrointesztinális traktusát olyan anatómiai módosulások jellemzik, amelyek a növényi étrenddel összeférők. Azaz, az anatómiánk nagyon nagy hasonlóságokat mutat a növényevőkével.

www.vegsource.com/news/2009/11/the-comparative-anatomy-of-eating.html

michaelbluejay.com/veg/natural.html

www.nealhendrickson.com/mcdougall/030700pumeatinthehumandiet.htm

Ez "csak" pár cikk és írás a sok közül, ha alaposan utánajársz, tájékozódsz, magad is rájössz, hogy az ember növényevő eredete nem puszta teória.

@kacsa
"Nem vagyok róla 100%-ban meggyőződve, hogy a növények nem éreznek. "

Akkor bizony jobb, ha átismétled az általános iskolai biológiát...A növényeknek nincs idegrendszerük, még kezdetleges dúcidegrendszerük sem, ahogy például rovaroknak.

Az állatok és a növények közötti különbség az előbbiek érző mivoltával áll kapcsolatban. A más fajhoz tartozó állatokat – legalábbis azokat, akiket az emberek rutinszerűen kizsákmányolnak – tudatos érzékszervi érzékelés jellemzi. Az érző lényeknek tudatuk van; emiatt rendelkeznek preferenciákkal, vágyakkal vagy akarattal. Ez nem azt jelenti persze, hogy a többi állat tudata ugyanolyan, mint az emberé. A szimbolikus nyelvre épülő emberi tudat például nagyon más lehet, mint a denevérek tudata, akik hangvisszaverődés segítségével derítik fel a környezetüket. Nehéz megállapítani az ilyesmit. De mindez lényegtelen: a lényeg az, hogy az ember és a denevér is érző lény. Mindketten olyan lények, akiknek érdekeik vannak; mindkettő rendelkezik preferenciákkal, vágyakkal vagy akarattal. Az ember és a denevér talán másként gondolkodik ezekről az érdekekről, de gyakorlatilag kétségtelen, hogy mindkét lénynek vannak érdekeik; ideértve a szenvedéstől való szabadság és az életük folytatásának érdekét.

A növények kvalitatív módon különböznek az emberektől és a többi érző állattól abból a szempontból, hogy – még ha a növények nyilvánvalóan életben is vannak – NEM érző lények. A növényeknek nincsenek érdekeik. Nincs semmi, amire egy növény vágyik; nincs semmi, amit egy növény akar; és nincs semmi, amit egy növény preferál. Hiszen nincs tudatuk, amely belebocsátkozhatna ezekbe a tudattevékenységekbe. Amikor azt mondjuk, hogy egy növénynek „vízre van szüksége” vagy „vizet igényel”, akkor nem a növény tudatállapotát írjuk le, hanem éppen úgy értjük ezt, mint amikor egy autó motorjáról mondjuk, hogy „olajra van szüksége” vagy „olajat igényel”. Az én érdekem lehet, hogy olajat tegyek az autó motorjába. De ez nem az autó érdeke; az autónak nincsenek érdekei.

A növények reagálnak ugyan a napfényre és más ingerekre, de ez nem azt jelenti, hogy érző lények. Ezek kémiai ingerekre leadott válaszreakciók...
Ha elektromos áramot vezetek keresztül egy csengőhöz csatlakoztatott vezetéken, a csengő csengeni kezd. De ez nem jelenti azt, hogy a csengő érző lény. A növények nem rendelkeznek idegrendszerrel, benzodiazepin-receptorokkal vagy bármilyen más olyan jellegzetességgel, amelyet az érző lét jeleként tartunk számon. És mindez tökéletesen ésszerű tudományos nézőpontból. Miért alakult volna ki az evolúció során a növényekben az érzés képessége, amikor semmit sem képesek tenni, ha sérülés éri őket? Ha lángot szórsz egy növényre, a növény nem tud elszaladni; ott marad, ahol van, és megég. Ha egy kutyával teszed ezt, a kutya ugyanazt teszi, amit te is tennél: feljajdul a fájdalomtól, és megpróbál elmenekülni a tűztől. Az érző lét egy olyan jellegzetesség, amely azért fejlődött ki bizonyos élőlényekben, hogy az ártalmas hatásoktól elmenekülve túl tudják azokat élni. Az érzés képessége értelmetlen a növények esetében; a növények nem képesek „elmenekülni”.
...

@Kim_Yoo-ra: Tudom, hogy nincs idegrendszerük, de attól még tudhatnak olyan dolgot, amit mi még nem tudunk. Ezt most jól megaszondtam, de valami olyasmire gondolok, hogy arra is csak pár éve jöttek rá, hogy sérülésre egyes növények jazmonsavat bocsátanak ki és ennek a hatásaira. Lehet, hogy van más is. Ki tudja. Mindenesetre nem merném 100%-ban kizárni. Emberek vagyunk, az állatokat érthető módon közelebb állónak érezzük, talán jobban megértjük, hogy hogyan "működnek" és jobban is kutatják ezt a csoportot, mint a növényeket.

"Ezek kémiai ingerekre leadott válaszreakciók..."
Ha a kémiait kihagyjuk a mondatból, akkor tulajdonképpen az egész életünkre is vonatkozhatna. Még úgy is, hogy hatalmas lyukak tátonganak az ismereteinkben és a dolgoknak sokszor csak a 2 végét ismerjük (ld. idegrendszer - viselkedés).

Érdekek: Minden élőlény arra játszik, hogy minél több utódja legyen. A növények is. Csak nekik (látszólag) kevesebb mozgásterük van, de megoldják máshogy.

Az írásokat köszönöm, majd elolvasom (Mia77-től még mindig várom... különösen a kutyásat). Azt eddig sem vitattam, hogy az ember képes növényt enni és azt sem, hogy a főemlős ősök zömében növényt ehettek. De a táplálékválasztás pont egy olyan dolog, ami evolúciós léptékben rövid idő alatt eltolódhat egyik vagy másik irányba. Lásd a medvés példámat. Az "ősember" vadászott, erre vannak bizonyítékok, az állattartó csoportoknál egymástól függetlenül többször is kialakult a felnőttkori laktóz tolerancia. Nem értem, miért kellene természetellenesenek tartanom, hogy fogyasztok állati eredetű táplálékot is.

Azt elfogadom, ha valaki azt mondja, hogy környezetvédelmi okokból nem eszik húst, azt is, ha valaki azért, mert nem szereti. Azt is megértem, ha valaki ellenzi a nagyüzemi állattartást vagy az öncélú kegyetlenséget. De azzal jönni, hogy én egy vérszomjas gyilkos strici vagyok azért mert a konyhai hulladékot és a kertben talált meztelen csigákat nem eszem meg, hanem bedobom a baromfiudvarba. Na, ezzel nem lehet meggyőzni. Persze a másik félnek szíve joga, hogy ne egyen állati eredetű táplálékot, ha nem akar, csak ha nekem támad, akkor hajlamos lehetek az összes vegánt vele egy kalap alá venni. Ez pedig nem lenne helyes a részemről.
A másik ami örökös problémám, hogy az "amit az állat megeszik, te is megehetnéd" témában el szokták felejteni, hogy az ember bizonyos növényeket egész jól meg tud emészteni (bár a szőlő és kukoricamaradványok valamint bizonyos felismerhető rostok láttán néha akadnak kétségeim), de ha nekiállnék pázsitfűféléket legelni (nem a termésüket), akkor rövid úton éhen döglenék. Ehhez pl. a juhok a fogazatukkal és a kérődzésükkel jobban alkalmazkodtak.

@Mia77: "aki állati termékeket használ, az egy közönséges strici, gyilkos"
Tulajdonképpen ki a fenének képzeled te magad, hogy ilyeneket merészelsz állítani? Ha nem tetszik hogy a bolygón élő emberek többségének életmódja más, mint a tiéd, nyugodtan elmehetsz innen. De ahhoz nincs jogod, hogy mások szokásaiba ily módon beleszólj, pláne úgy hogy stricized őket. Amit csinálsz az közönséges rasszizmus.

@Mia77: Kedves Veronika! Provokatív viselkedésedet sem itt, sem a Facebookon nem toleráljuk, akármelyik profiloddal lépsz be. Tudom hogy nem mi vagyunk az egyetlen környezetvédelemmel foglalkozó csoport, amit Gábor barátoddal rendszeresen zaklattok, ezért őszintén remélem hogy előbb-utóbb megütöd a bokádat.

@Mia77: nem szoktam érvelni az állatkínzás mellett. de csak folytasd nyugodtan a hazudozást, ha sokszor mondod talán elhiszem. nem gondolom hogy volna kedvem találkozni veled, ezért ha nagyon meg akarod mutatni valakinek orál-technikádat akkor néha állj fel a gépedtől és keress magadnak egy zakkantat. szerintem jót tenne neked ha egy kicsit megpróbálnál élni.

@Mia77:
Az, hogy a világra kivetített érzelmeid vezetnek, az végül is érthető, de marhára szubjektív is. Minden lény érző, érzi a körülötte elterülő környezet és más lények hatásait, reagál rá. Különböző szinten, minegyiknek más és más. A bogarak is amiket növényvédő módszerek vagy természetes növényi toxinok pusztítanak. Ne tévesszen meg, hogy az emlősök, főleg azok az emlősök amik az embernek köszönhetik a létüket, az emberek választották ki, de nem csak azok, hasonlóan reagálnak hasonló hatásokra, mint az ember. Nanáhogy azt lehet gondolni, pont ugyanúgy érez, mint én. Pedig nagyobb eséllyel másként élik meg mint te. Láthatod, még embertársaidról se nagyon tudod mit gondolnak, hogyan élnek meg dolgokat, akkor honnan tudhatnál pont az állatokról bármit is. Elképzelheted, kivetítheted, de se te se senki nincs abban a helyzetben, hogy ellenőrizze.
Az emberi csoportlétből fakadó, egymás felé empátiát ha túltolod az a te bajod, de észrevehetted mennyire frusztráló azzal szembesülni, le se szarják ha ennyire eltorzult mint a tiéd. Ahogy a természetes emberi, úgy a te empátiád is eléggé szelektív, csak míg az emberi egy kiválasztott célcsoportra erős, az attól kívülállókra gyenge vagy nulla, addig te nem fajtársak felé mutatsz hamarabb empátiát, ami kicsit betegesnek hangzik.
És ha már itt tartunk, győzd meg előbb az oroszlánokat az érző állatok kegyetlen leöléséről, ha ez megvolt, akkor beszélhetünk. Gondolom az oroszlánok is tudatos érző lények.
Kényelmes elkényeztetett emberként, aki alá betolja a társadalom többi része az erőforrásokat megengedheti magának az ember azt a luxust, hogy sokezeréves bevett gyakorlatot ami eltart minket, fejben a feje tetejére állítson, holmi eltorzult modern, teljesen egyedi, gépies morális megfontolásból, de rajtad kívül nem hinném, hogy túl sok ember venné komolyan a túlérzékeny mimóza, de emellett véresszájú növényevő stílusú agymenéseidet. Irracionális vagy, na.

Mindezzel nem mondtam azt, ne kellene az állatokkal normálisan bánni. A hagyományos módszerek ilyenek is. A gazda törődött az állataival, mielőtt megette őket, érzelmi szálak fűzték hozzá. De a szükséglet az szükséglet, az nem a morális felhőben él, hanem a földön. Saját undorunk vagy érzékenységünk miatt miért kellene felforgatnunk az emberiséget? Mennél inkább elesett családokat, beteg szegény gyermekekt ápolni és tanítani, előteremteni nekik az ennivalót amin tudnak nehéz munkát is végezni, ha már ilyen erős benned az empátia. Ha ott minden rendben aztán jöhetnek az állatok és növények, végül is szintetizálhatjuk is a tápanyagokat, nemde? Tartsuk be a sorrendet és ne hagyjuk hogy az eltozult empátiánk félevezessen.
Vagy addig is küzdjünk az embertelen vagy szükségtlen szenvedés csökkentéséért. Mert rosszul esik nekünk. Te is azért küzdesz ellene, mert NEKED, a személyednek esik rosszul valami. Ha neked nem esne rosszul, le se szarnád, ugyebár, mint sokan. Magad miatt csinálod az egészet.
Mindenesetre nem kell azonnal új épületet csinálni, csak mert a konyhában problémák vannak, az állati szenvedésre nem a növényevés a megoldás, hanem az állati szenvedés csökkentése, ugyebár. Akármit jelentsen is az állati szenvedés.

Mellesleg világbajnok bablevest csináltam, és ügyeltem rá, hogy humánus módon préselt növényi olajat használjak, és fölösleges szenvedés nélkül leölt hagymákat daraboljak apróra.
Általában tartózkodom a még élő szervezetek felhasználásától, bazsalikomot is szárítva használok, nem a manapság divatos töves, még élő kiszerelésből tépem le kegyetlenül.

@Jofiu: Ostoba vagy.

@Miyoko: ok : )

@Vad_Alma: rohadt oroszlán is terrorizálja a gazellákat, folyamatos rettegésben tartja őket,pszichésen kínozza,majd rövid és brutális hajsza után lemészárolja,széttépi majd felfalja őket. igaz,a rohadék farkasokon nem tud túltenni, akik ugye falkában levadásszák, az amúgy szintén rettegésbe tartott, szarvast,miegymást, és mivel nem rendelkeznek 2-300 kilós tömeggel, és az ezzel társuló erővel,gyakorlatilag élve tépik szét, és eszik meg az áldozatukat,míg az kénytelen véreres szemekkel végignézni,ahogy a falka a belsőségeiből lakmározik.
Persze ha az oroszlán,illetve a rohadék farkasok nem tennék a fent említetteket,akkor az édibédi szőrmók oroszlánkölyök cicamicák meg a kutyulimutyuli kisfarkasok nyuvadnának meg nyomorúságosan az éhségtől. ezt hívják objektív valóságnak,illetve természetes szelekciónak(na jó, amit az ember a tenyésztéssel tesz, az minden,csak nem természetes...de hát a 7 milliárdnak enni kell). Tetszik,nem tetszik, az objektív valóság ilyen ,illetve a rohadék természet-anyánknak szigorú törvényei vannak, ami miatt az evolúció úgy alakult ahogy, és megteremtődött a tápláléklánc. Az ember,egy suttyó mindenevő a tápláléklánc csúcsán(sem a fogazatod, sem az emésztőrendszered,illetve a közvetlen állati rokonaid étrendje sem támasztják alá növényevői(vegán?) mivoltodat). Tehát nagyon szép,hogy az állatkínzás ellen felemelted a szavad,abszolút egyetértek,pl a középázsiai,meg hasonló gyanús helyeken lévő szőrmefarmok tulajait a nyelvüknél fogva felakasztanám,mivel teljesen haszontalan dolgokért embertelen módon tartanak és ölnek le állatokat... Viszont ha az ellen szónokolsz,amit
normális(nak mondható) körülmények közt tenyésztett állatokat egyre liberálisabb emberies módon kipurcantó tenyésztők csinálnak,illetve azok ellen,akik húst is esznek,meg esetleg elkövetik a legfőbb bűnt:hogy bőrcipőben járnak-hát nem tudom...szerinted hol teremne meg az a mennyiségű répa,ami megóvná a gyerekedet az éhhaláltól, ha mások nem ennének húst is?esetleg csak halat... Elmondom neked,hogy qrvára éhen halnál a gyerekeddel együtt.
Nem kell keverni a szezont a fazonnal. Mehetsz tüntetni a Yellowstone parkba a rohadék farkasok ellen,akik terrorizálják a jávorszarvasokat meg a bölényeket. Meg a nagy fehér cápa ellen az óceánba. Kb ugyanazt teszik,min az emberek,csak az intelligenciájuk hiányzik hozzá,hogy ipari mennyiségben tenyésszenek a farkasok bölényeket, a cápák meg tőkehalat,hogy kényelmesebb legyen a megélhetésük. Ennyi. Ne beszéljünk már idiotizmust.
Különben is, a Titkok könyvében leírta Nemere,hogy bizonyított tény a növények egymással való kommunikációja,és a telepatikus képességeik. Na akkor holnaptól készülhetsz az éhhalálra,mert a répa is érző lény.... ja hogy a répa fejletlenebb? na és? a tehén meg az embernél fejletlenebb... Úgyhogy holnaptól éhségsztrájkra fel.... kedves vega...

@Jofiu: ja... mimóza növényevő, de téged agyonverne,amiért megszel egy szalámis szendicset, a halkonzervről nem is beszélve :D

@Jofiu: de a szárított bazsalikomot is kegyetlenül kitépték az anyja mellől valamikor,valahol, és kínzó forróságban szárították halálra a már haldokló leveleket :) úgyhogy kegyetlen egy figura vagy te mégiscsak ... :D

@Kim_Yoo-ra: Drága zseni, magyarázd már meg, hogy a fájdalom az milyen tudatos reakció arra, hogy megvágod az ujjad!
A stricis kijelentésedért meg ajánlom, baxd száraz, homokos farokkal seggbe magad!
A kutyákkal kapcsolatban: az ősei mi a fészkes fenén éltek, élnek mind a mai napig? Füvet legelnek Szibériában? Mondd, gondolkodni szoktál, vagy a nagy egészséges vegán életmód alatt kiirtottad az összes agysejtedet is?

@Senkifia: csillagom, remélem ezt nem nekem címezted. az állattenyésztést nem ellenzem, ha hasznos dolgokért történik, és az állatokat tisztességes körülmények közt tartják. az oroszlánok és a farkasok történetét meséld el a következő idetévedő vegánnak is, aki szerint a húsevés abnormális dolog. én azt szoktam nekik ajánlgatni, hogy vigyenek egy kosár répát egy medvének, aztán meglátjuk mennyire ért velük egyet.

@Vad_Alma: valóban nem neked...valamit elkattantam,utána meg lefagyott a gép,mostanában gyengélkedik, de mindjárt javítom :)
szóval még egyszer bocs . a vegán hsz MIA77nek szólt,ha jól emlékszem...

@Mia77: namégyegyszer,újratöltve :D

rohadt oroszlán is terrorizálja a gazellákat, folyamatos rettegésben tartja őket,pszichésen kínozza,majd rövid és brutális hajsza után lemészárolja,széttépi majd felfalja őket. igaz,a rohadék farkasokon nem tud túltenni, akik ugye falkában levadásszák, az amúgy szintén rettegésbe tartott, szarvast,miegymást, és mivel nem rendelkeznek 2-300 kilós tömeggel, és az ezzel társuló erővel,gyakorlatilag élve tépik szét, és eszik meg az áldozatukat,míg az kénytelen véreres szemekkel végignézni,ahogy a falka a belsőségeiből lakmározik.
Persze ha az oroszlán,illetve a rohadék farkasok nem tennék a fent említetteket,akkor az édibédi szőrmók oroszlánkölyök cicamicák meg a kutyulimutyuli kisfarkasok nyuvadnának meg nyomorúságosan az éhségtől. ezt hívják objektív valóságnak,illetve természetes szelekciónak(na jó, amit az ember a tenyésztéssel tesz, az minden,csak nem természetes...de hát a 7 milliárdnak enni kell). Tetszik,nem tetszik, az objektív valóság ilyen ,illetve a rohadék természet-anyánknak szigorú törvényei vannak, ami miatt az evolúció úgy alakult ahogy, és megteremtődött a tápláléklánc. Az ember,egy suttyó mindenevő a tápláléklánc csúcsán(sem a fogazatod, sem az emésztőrendszered,illetve a közvetlen állati rokonaid étrendje sem támasztják alá növényevői(vegán?) mivoltodat). Tehát nagyon szép,hogy az állatkínzás ellen felemelted a szavad,abszolút egyetértek,pl a középázsiai,meg hasonló gyanús helyeken lévő szőrmefarmok tulajait a nyelvüknél fogva felakasztanám,mivel teljesen haszontalan dolgokért embertelen módon tartanak és ölnek le állatokat... Viszont ha az ellen szónokolsz,amit
normális(nak mondható) körülmények közt tenyésztett állatokat egyre liberálisabb emberies módon kipurcantó tenyésztők csinálnak,illetve azok ellen,akik húst is esznek,meg esetleg elkövetik a legfőbb bűnt:hogy bőrcipőben járnak-hát nem tudom...szerinted hol teremne meg az a mennyiségű répa,ami megóvná a gyerekedet az éhhaláltól, ha mások nem ennének húst is?esetleg csak halat... Elmondom neked,hogy qrvára éhen halnál a gyerekeddel együtt.
Nem kell keverni a szezont a fazonnal. Mehetsz tüntetni a Yellowstone parkba a rohadék farkasok ellen,akik terrorizálják a jávorszarvasokat meg a bölényeket. Meg a nagy fehér cápa ellen az óceánba. Kb ugyanazt teszik,min az emberek,csak az intelligenciájuk hiányzik hozzá,hogy ipari mennyiségben tenyésszenek a farkasok bölényeket, a cápák meg tőkehalat,hogy kényelmesebb legyen a megélhetésük. Ennyi. Ne beszéljünk már idiotizmust.
Különben is, a Titkok könyvében leírta Nemere,hogy bizonyított tény a növények egymással való kommunikációja,és a telepatikus képességeik. Na akkor holnaptól készülhetsz az éhhalálra,mert a répa is érző lény.... ja hogy a répa fejletlenebb? na és? a tehén meg az embernél fejletlenebb... Úgyhogy holnaptól éhségsztrájkra fel.... kedves vega...

378. Sven (24/F) írta: 2011.12.21 (19:25)
660
Nos nem vagyok olyan hardcore vegetáriánus, hogy minden fórumon csatát vívjak az ügy érdekében. de azt nehezen viselem ha hülyeségeket, fél információkat, hazugságokat írnak a témában, úgyhogy reagáltam pár kommentre...

#11 Embernek szüksége van rá…
- Nem, nincs. Élnek emberek, vegák, sőt vegánok száz évet is, sőt, élsportolóink is vannak, akik nem esznek húst (lsd.:wiki szócikk).
#15 Te csak megveszed a húst…
- „Csak?” És jóízűen megeszed, miközben egy másik lény életét adta hogy pont azt ehess amit az elméd megkívánt. Megérte?
#15 Azért a csirke, disznó, marha leölése az másmilyen mint amit a japánok tesznek, a bálna hússal, vagy a majmok leölése. Esetleg kutyák...
- Miért lenne más? Mi a különbség? Abszolút nem következetesek a húsevők. Egyik pillanatban simogatják a házi cicájukat, közben anyu szól, hogy kész a csirke. Mi a különbség? Miért nem eszi meg a macskáját is? Miért van bárkinek is több joga megölni egy marhát, mint egy bálnát?
#25 A csirke is egészséges, meg a marha, sertés is ,ha nem viszed túlzásba.
- Nem feltétlen a túlzással van baj, hanem rengeteg fertőzést ehetsz így meg, lásd sz*ros csirke, világító csirke, stb.
# Ha vesz húst, akkor csak kisebb részben, mert ugyanannak az állatnak a húsából többen vesznek, mint egy ember. Ha kapja azt a húst, akkor nem hinném.
- Teljesen rossz hozzáállás. Ha tíz ember, fejbe rúg egyenként egyet, akkor senki sem hibás, mert az ő egy rúgása még nem lett volna halálos?
#90 Monnd az oroszlánnak, ne egyen húst.
- Hogy jön ide az oroszlán? Vagy te nem teszel különbséget egy állat és saját magad közt? Az ember szabadon dönthet, az állatot az ösztönei hajtják... továbbá falun pont nem csak sonka és töpörtyű van, ott teremnek a legszebb biozöldségek és gyümölcsök, rossz kifogás…
#97 Senki sem felelős, mert az állatok a vágóhidak számára azért vannak túltenyésztve, mert vágásra vannak szánva még mielőtt megszületnek.
- Az ilyenek a kedvencem. Nincs különbség értelmes élet és értelmes élet közt. Hogy ők erre születtek, ez a legabszurdabb hülyeség. Akkor ha valaki pusztán azért csinál gyereket, hogy megehesse, akkor az nem gáz? Mert CSAK azért csinálta?
#101 Ki úgy véli, hogy a növénytermesztés, vagy az állati eredetű anyagok kipótlására használt elemek előállítása nem terheli meg a környezetet, az egy szűk látókörű, konformista barom.
- Na az ilyenekkel kell vigyázni, légből kapott totális csúsztatásokkal. Inkább ezt olvasgad:
divany.hu/zold/2011/08/14/ha_a_husmentes_hetfot_tartanank_boldogabb_lenne_mindenki_a_foldon/
140. Ez a saláta meghalt hogy te vega lehess.
- Hangzatos hülyeségek tömkelege. Ez a vicc oldalakon még elmegy, de ha komolyan beszélünk róla, abban megegyezhetünk sztem, hogy enni kell. A lényeg az erőszakmentességen, vagy legalábbis azon van, hogy minél kisebb erőszak elkövetésével tartsuk fenn magunkat. Egy saláta levél letépése lényegesen kisebb erőszakkal jár, mint egy marha leölése. Ebben sztem minden józan ítélőképességű ember egyetért.
#143 Mi köze lenne hozzá, ő ölte meg ?
- Ha egy bérgyilkost megkérsz h öljön meg vkit, bűnös-e vagy? Na ugye.
#157. Magyaroroszág GMO-mentes. Pont.
#194. A vega rosszabb, mert az állatot így is úgy is megölik, ha meg nem eszi meg senki, akkor meg fog rohadni, és akkor az állat hiába halt meg... :c
- s legközelebb nem tenyésztenek annyit, hihetetlen!
Én lesz*rom, ha más eszik húst, de ne akarja már bemagyarázni, hogy muszáj, meg keresi a sz*rabbnál sz*rabb kifogásokat. Mondja azt, hogy imádja a húst, nem tudná abbahagyni evését, kerül amibe a kerül. Ha ezért több tucat állatnak kell szenvednie, és meghalnia, őt nem érdekli. Ez így korrek (volt is ilyen hozzászóló). De igyekezni cáfolni olyan tényeket, hogy az állattenyésztés mennyi környezetkárosító hatással rendelkezik, hogy igen is sok egészségügyi kockázattal jár a húsevés, és hogy állatok hihetetlen szenvedésen mennek keresztül, az pofátlanság.
Vallja be hogy érzéketlen más élőlények iránt, és fontosabb az a egynéhány plusz íz a tányérjára mint az állatok élete. Ennyi. Így lenne korrekt.