Én nem tudom mi ez a sok rinyálás. Egy biztos, óbégatni könnyebb és kényelmesebb, és még gondolkodni sem kell annyit, mint a probléma gyökerét keresni. Az atomenergia lett a mumus ami ellen foggal körömmel, minden erőnkkel kell kemény greenwar meccseket játszanunk, de miért is?

Alternatív energia: ha ezt a szót halljuk, akkor egyből támogatjuk, politikai szavazatokat szerzünk vele, mindenki ebben látja a megoldást. Ha meghalljuk azt, hogy víz, szél, nap mindenki hirtelen környezetvédő lesz. Azonban minden alternatív energiának megvannak a maga hátrányai, amellett, hogy méregdrágák. A víztározók közelében megemelkedik a talajvízszint ami a vízpotenciállal nem kifejezetten megáldott kis hazánkban szikesedést is okoz. A vízerőmű nagymértékben megváltoztatja a víz és a környezete állapotát. Az erőművek megépítése igen nagy költségekkel jár és magas az áram előállítási költségei is. A duzzasztók megépítésével károsodik az élővilág, kis mértékben, de szennyezik a vizet. A megnövekedett vízmennyiség koncentrált nyomása miatt megváltozik a föld belső energiaegyensúlya és földrengésekhez vezethet, de azt hiszem Bős-Nagymaros témát épp elegen feldolgozták már ahhoz, hogy könnyen belássuk Magyarországon ez nem jelent alternatívát.

A magyarországi villamosenergia-termelésből a víz ~0,44%-al részesedik, a szél pedig kemény 0,106% körül mozog. Az igaz, hogy vannak a szél területén kihasználatlan erőforrások, de Magyarország adottságai nem kedvezőek szélerőművek építésére az alacsony átlagszélsebesség miatt. Talán kisebb, de létező probléma a vándorló madarak pusztulása, valamint az erőmű alacsony frekvencián kibocsátott mély „zúgása”, ami szintén káros lehet a lakosságra, állatokra. A tájromboló szerepéről pedig talán mindenkinek megvan a saját véleménye.

Aztán ott van a napenergia. Ma Magyarországon villamosenergia termelése, messze lemarad a megújulók között is, gyakorlatilag nincs, még jó ideig nem lesz komoly szerepe az áramtermelésben, ráadásul az igaz, hogy CO2-t nem bocsát ki, de előállítása igen környezetszennyező és a napelemek elhasználódása után veszélyes hulladék keletkezik.

A magyar energiatermelési rendszerek „szénlábnyoma” (GWP) (A függőleges tengely az úgynevezett ökoindikátort jelöli: minél kisebb a pontszám, annál kedvezőbb a környezeti hatás.)

Mindezek ellenére természetesen az alternatív energiák hasznosítására kell a legtöbb gondot fordítani, a legtöbb pénzt, energiát fektetni és technológiát fejleszteni, de azt látni kell, hogy jelenleg igen drágák, megbízhatatlanok. Hogyan lehetne kórházakat, iskolákat megfelelően működtetni, ha zsinórban három-négy napig szélcsend van, illetve elbújik a nap? Ezt az álláspontot erősíti meg Patrick Moore aki közel egy évtizedig volt a Greenpeace kanadai elnöke, ráadásul hat évig a nemzetközi központ igazgatói székében ült. A korábbi nagy atomenergia ellenes vezetőből atomenergia-párti lett miután kilépett a szervezetből. Véleménye szerint: „Az orvoslásban használt radioaktív izotópok emberek millióit mentik meg. Ha ez elfogadható, semmivel nem alávalóbb villamos áram termelésére használni az atomenergiát. Ráadásul teljes meggyőződéssel állíthatom, hogy manapság nemigen létezik ennél biztonságosabb ipari technológia.”

Egy nemrégiben publikált amerikai tanulmány szerint ugyanannyi idő alatt kevesebben sérülnek meg atomerőmű-balesetben, mint a mezőgazdaságban vagy a nehéziparban. A csernobili RBMK típusú reaktor csak a Szovjetunióban terjedt el. A most működő reaktortípusoknak sokkal szigorúbb a biztonsági rendszerük és filozófiájuk, valamint ún. negatív visszacsatolásúak, azaz nem szaladhatnak meg Azt kell tehát látnunk, hogy jelenleg az atomenergia alternatívája nem a megújuló energiák, hanem sajnos a szénhidrogén és a szén. Döntő mértékben ezek határozzák meg ma a magyar villamosenergiát és még egy jó ideig e kettő közül kell választani. Aki tehát az atomenergiára nemet mond, az bizony a szénhidrogénekre mond igent.

A különböző energiatermelési technológiák megoszlása Magyarországon százalékban  (a napenergia és a bioetanol esetében a megoszlás értéke 0%) (forrás: greencapital)

Ne gondoljuk, hogy az atomenergia hasznosítása a szocialista országok régről megmaradt korszerűtlen hagyatéka. Franciaország villamosenergiájának 80%-a származik atomerőművekből, de a legnagyobb kapacitások USA-ban találhatók. Ha a paksi erőművet korszerű széntüzelésű erőművel helyettesítenék, egy év alatt csak szén-dioxid gázból 10 millió tonna kerülne a légkörbe, ugyanakkor elfogyna közel annyi oxigénmennyiség amennyit a magyar erdők ugyanennyi idő alatt előállítanak.

Az atomerőművekről szóló rémhíresztelések egyik tipikus, szomorú példája a csernobili katasztrófa volt. Ugyanis a baleset után Európában tapasztalható abortuszok száma a balesetet követő hetekben közel 40 000 többlet művi vetélést jelentett. Magyarországon 1986-ban a többletdózis 0,2 mSv volt. Összehasonlításképp a háttérdózis átlagosan 2,4 mSv/év, orvosi vizsgálatok során évi 1mSv dózist kapunk, és a hivatásszerűen sugárzásokkal foglalkozók számára évi 20mSv korlátot szab meg a törvény. Klinikai tünetekkel járó sugárbetegséget minimálisan alkalmanként 2000 mSv dózis képes kiváltani. Becslések szerint az 1 mSv többletdózis kockázata évi három szál cigaretta elszívásának kockázatával egyenlő.

Jelenlegi energiaszükségletünk kétharmadát fedezzük energiabehozatallal, ami a jövőben tovább fog nőni, ha máshol nem hát az emelkedő rezsiköltségeken ezt mindenki a saját zsebén tapasztalja. A nagy energiaimport sérülékennyé teszi gazdaságunkat, mert fokozottan ki vagyunk téve a világpolitika és a világgazdaság energiahelyzetet befolyásoló váratlan eseményeinek, ami szomorú módon manapság nem igazán kedvező, azt hiszem ezt sem kell magyaráznom.

Furcsa, de nem egyértelmű kérdés a megújuló és nem megújuló energia fogalma sem számomra. A kőolaj igen lassan bár, de pár millió év alatt keletkezik. Előbb-utóbb a Nap is kihűl, de emberi léptékkel nézve természetesen ez akkora idő, ami miatt végtelennek gondoljuk a napenergiát és végérvényesen kimeríthetőnek a kőolajat. De mi a helyzet az atomenergiával? Nos megfelelő fejlesztésekkel a hasadóanyag készlet akár tízezer évekre is elegendő lehet. Talán elég majd 9000 év múlva gondolkodni mi lesz, ha elfogy...

Na és hogy mi történik a hulladékkal? A radioaktív hulladék mennyisége nagyságrendekkel kisebb a fosszilis energiaforrások (szén, olaj, gáz) elégetéséből származó hulladékhoz képest, az ipar összes veszélyes hulladékának kevesebb, mint 1%-át képezi. Ha valaki egész életében atomerőműben megtermelt villamos energiát használna, akkor az mindössze egy tyúktojás méretének megfelelő nagy aktivitású hulladék keletkezésével járna. Egy másik példával megvilágítva: ha egy négytagú család összes villamosenergia igényét 25 éven keresztül atomerőműben előállított árammal fedezné, akkor ez 12 cm³ nagy aktivitású, hosszú felezési idejű radioaktív hulladék keletkezésével járna, ami elfér egy 2,3 cm élű kockában. Nem hangzik félelmetesnek.

A radioaktív hulladék kezelése ma már technológiailag megoldott. A kis- és közepes aktivitású hulladékokat előbb szilárdítják és tömörítik, majd felszíni és földalatti tárolóba helyezik. A nagy aktivitású hulladék jelentős része a kiégett fűtőelemekből és azok újrafeldolgozásából keletkezik, amelyet mélyre, geológiailag stabil helyre helyeznek el többszörös gátak alkalmazásával. Az első ilyen tárolók már működnek. Az atomenergetika tehát egyedülálló módon összegyűjti, feldolgozza és tárolja hulladékát.

Senki ne gondolja, hogy nem a megújuló energia a jövő. Azonban az atomenergia alkalmazása a megújuló energiaforrások fejlesztésével kombinálva megoldást adhat a Föld energia problémájára amellett, hogy pazarló energiafelhasználásunkat lehető legdrasztikusabb mértékben csökkentjük. Nem a félelemnek, hanem a józan észnek kellene irányítani. Remélem ebben a sötétségben minél több embernek a fejében egy kis fény gyúl majd lassan.