Fotó: Vaeltaja, 2011 augusztus

Wissembourg környékén,  Elzász szívében. Néhány jövőbeli önkéntes gyakorlaton van.

Micsoda öröm kint lenni, a természetben, igazi, tényleg friss levegőt venni,  a szél susogását s a madarak csicsergését hallgatni. Hát nem?

Hát de...De! Nézzük csak meg közelebbről, mit is csinál a három önkéntes?

Fotó: Vaeltaja, 2011. augusztus

A kép hazudik...vagy pontosabban a szörnyű, könyörtelen igazságot sejteti.

A néhány fiatal, aki élvezte a friss levegő csodálatos felüdítő erejét, az előbb kivágott egy fiatal ligetet. Ezzel készülve jövő évi önkéntes szolgálatára az...emberiség javára.

Fáj.

Nemcsak az erdőnek, nemcsak az anyaföldnek és az utódainknak, akitől nem egy jókora adag friss levegőt vettünk el pusztán azért, hogy néhány ezer turista meglátogathassa egyszer ezt az egykor a  franciák által fölemelt mesterséges dombot, amely a németek elleni védelmet volt hivatva szolgálni a spanyol örökségért vívott háború idején.  A turisták természetesen nem németek, bár talán német kocsiva jönnek. Ami biztos viszont az, hogy kocsival jönnek. Ha nem is némettel.

Nekem is fáj, aki ugyancsak vágtam, illetve összegereblyéztem a zsenge levegőtermelő hulláit.

Minek?