Kép: nrk.no

Mindanyian hallottunk az algák csodálatos tulajdonságairól. Ma már tudjuk, hogy belőlük nemcsak finom ételt, hanem gyógyszert, kozmetikát és parfümöt is lehet készíteni. Szó volt már nálunk az algákból készített műanyagról is. Nade...napelemet?

Úgy látszik, ez is lehetséges. Természetesen, nem minden faj alkalmas rá. Van azonban egy osztály, amely az évezredek során “eltanulta” a napfényből energiagyártás mesterségét. A szóbanforgó alkaosztályt szilíciumalgának nevezik. Az üvegből felépített, arányos, de igen bonyolult mintákból álló kérgükből az átlagnál egyszerre jobb minőségű és olcsóbb napelemeket lehet készíteni. Arról nem is beszélve, hogy eredetük is szerves!

A szilíciumalgákkal foglalkozó norvég tudósok már tíz éve tudják, hogy a nanoszerkezetük tökéletes. A csapat vezetője, Gabriella Tranell, a NTNU megújúló energiaforrásokat kutató küzpontjának igazgatója, azt mondta, a tudósok az utóbbi öt évben megérettek arra, hogy bevallják annak a lehetősgéét, hogy az algák jelentős szerepet játsszanak a biotechnológiákban, valamint meg is adják nekik ezt a lehetőséget. Tranell véleménye szerint a napenergiának az a mennyisége, melyet a tipikus szilíciumnapelemek felhasználnak – azaz 15-20 % - rendkívül jelenéktelen ahhoz képest, amelyre van lehetőség. Az algák felhasználásával gyártott napelemek sokat javítanának rajta. Bár a Tranell által vezetett központ nem az egyetlen hely a világon, ahol foglalkoznak ezzel a témával, bizonyos területeken egyedülálló kutatásokat végeznek. Csapatában a Solbiopta projekt keretein belül anyagtechnológusok, vegyézsek, biológosuok és biotechonológusok dolgoznak együtt. Az algákkal való foglalkozás felelősségteljes feladatnak bizonyul, hiszen természetes előkörnyezetüktől elszakítva őket a tudósok mindenáron igyekeznek életben tartani őket, ami nem egy kis kihívás, hiszen az algák nagyon igényesek a táplálkozás terén. A tudósok másolják a finom kérgeket a nanotechnológiák segítségével. A másolatok különböző anyagból készülnek, egyebek mellett aranyból. Az anyag magas ára miatt más anyagokkkal is próbálkoznak a tudósok, mégpedig olyanokkal, amelyekből manapság gyakran készítenek napelemeket. A nagy kérdés viszont az, hogy válhat ez a projekt nagyobb kihatású kezdeményezésre, hiszen elvégre akkor lesz igazán értelme, ha a mindennapi gyakorlatban is beválik, vagyis, ha tömeggyártásra kerül sor. Tranell szerint pár éven belül a kéregmásolatokból használható napelemek készülnek, Egyesek megkozkáztatják a kérdést, mennyire gazdaságos ez. Nyilvánvalóan annál gazdaságosabb, minél több példány készül majd. De ahhoz, hogy több példány készüljün, a napelemeket gyártó cégnek is meg kell bizonyosodnia róla, hogy majd lesz kinek eladnia őket.

Elvégre még egy olyan jó ötletbe bukkantunk bele, melynek sorsa az emberek környezettudatosságán múlik jóformán.

S bár itt nem Dániáról, hanem egy másik skandináv országról vagyon szó, a kérdés változatlanul ez: Környezettudatosnak lenni vagy nem lenni?

Ez a kérdés...válasszatok...