Bármilyen megtévesztő is a cím, nem transzformálódtunk át utazási magazinná. 2012. január 1-jétől tilos a bikaviadal Spanyolország észak-keleti részén, vagyis Katalóniában győzött az emberség és a józan ész!
A baszkok és a többi Ibériai-félszigeten élő "spanyol" anyanyelvű szerint ez a rendelkezés is a katalánok autonómiára törekvő megmozdulásának egyike... Minket, állatvédőket, azt hiszem, az indok nem nagyon foglalkoztat, sokkal inkább erőt és reménységet merítünk minden egyes ehhez hasonló, köztudatformáló politikai döntésből.
Azért kell különösen örülnünk egy-egy ilyen kis tagállami lépésnek (az emberiségnek nagy lépés), mert az Európai Unió nem szól bele ilyen mélységig a tagállamok hagyományőrző szokásaiba, vagyis nincs globális, uniós szintű szigor ebben a kérdésben.
Az Unió megosztott hatáskörbe tartozó politikái közül a mezőgazdaság körébe tartozik a szigorú értelemben vett állatvédelem, vagyis nem a vadon élő, természeti értéket képező állatok védelme, hanem az ember "uralma" alá hajtott, illetve haszonszerzési céllal tenyésztett állatokkal való megfelelő, humánus bánásmód. A megosztott hatáskörbe tartozó politikák lényege, hogy bizonyos szabályozási eszközöket, eljárások kidolgozását, tagállami megvalósítási módszereket átenged, meghagy a tagállamoknak, tulajdonképpen a szubszidiaritás elvére hivatkozva, vagyis biztosítva, hogy azon a szinten legyen az adott kérdés szabályozva, amely a szabályozás tárgyát tekintve a legmegfelelőbb, leginkább eléri a jogalkotással elérni kívánt célt. Az Unió csak akkor eszközöl intézkedést, ha az adott célokat a tagállamok nem tudják megfelelően elérni.
Az Unió a mezőgazdasági (és nem a környezetvédelmi!) politikán belül a mezőgazdasági termék fogalomkörébe tartozóan szabályozza csupán a fent említett (nem vadon élő) állatok védelmét, vagyis a mezőgazdasági haszonból tartott, illetve tenyésztett jószágok egészségét védi csupán, a kedvtelésből tartott állatokra vonatkozóan nem szabályoz, ez a terület teljes mértékben tagállami hatáskörben maradt, mely tény kétséges kimenetelű lehet azon tagállamban élő állatok jóllétét illetően, melyekben az állattartási kultúra még nem éri el a XXI. században kívánatos fejlettségi szintet.
A cikk témájához szorosan kapcsolódó (még) közösségi irányelv az állatok levágásuk vagy leölésük során való védelméről szóló 93/119/EK tanácsi irányelv.
Ezt az irányelvet a hús, bőr, szőrme, vagy egyéb termékek előállítása céljából tenyésztett és tartott állatok mozgatására, elhelyezésére, féken tartására, kábítására, levágására és leölésére, valamint az állatok betegség-ellenőrzési célból történő leölésének módszereire kell alkalmazni. Nem kell alkalmazni ugyanakkor az illetékes hatóság felügyelete mellett végzett műszaki vagy tudományos kísérletekre, a kulturális vagy sportesemények során leölt, vallási szertartások által megkövetelt különleges vágási módszereknek alávetett állatokra, elejtett vadon élő állatokra. Vagyis ezekre a jószágokra nincs az Uniónak állatvédelmi szabályozása, teljes egészében a tagállamok "önkényére" van bízva, hogy például "kulturális" okokból hogyan bánnak egy érezni és szenvedni képes élőlénnyel. (A kulturális szó szándékosan került "macskakörmök" közé, ui. nem gondolom, hogy egy ilyen szokást, mint a bikaviadal, a kultúra szóval kell illetni). A spanyolországi bikaviadalok során a szerencsétlen állat heréjét szorítják el, hogy olyan fokú fájdalmat érezzen, amitől felbőszül (a vörös posztó lebegtetése, mint felbőszülési ok csak a történet eufemizált változata), szurkálják a szertartás teljes időtartama alatt, majd órák múlva következik a már-már megváltást jelentő végső döfés, a közönség legnagyobb megelégedésére. További elrettentésül szolgáljon az alábbi videó:
Minden bizonnyal ebbe, és az ehhez hasonló évszázados hagyományokba nem mer beleszólni az Unió (Európai Bizottság) kötelező erejű jogi aktussal, pedig a XXI. században kétségtelenül lehetne humánusabb és az állatokat sokkal inkább tisztelő megoldást találni, ha már nem kerülnek Spanyolország-szerte megszüntetésre ezek a jellegű (és egyéb) állatkínzások.
Bár sajnos, amíg euróválság fenyeget, nem ez lesz a legfontosabb kérdés Európa vezető politikusai számára, pedig, ahogy már azt többen megfogalmazták előttem (és én ezzel maximálisan egyetértek), a nemzetek fejlettségét inkább az állatokkal való bánásmódban, nem pedig a GDP-ben lehet lemérni!
De ne tereljük el a szót most az örömről...! Büszkék vagyunk Rád, Katalónia!