Az utóbbi években hazánkban is egyre inkább elterjedt a sushi, sorra nyíltak a sushi bárok, japán éttermek. Először idegenkedtem tőle, bevallom, kicsit sznob szokásnak tartottam a rendszeres japán étterembe járást, arról nem is beszélve, hogy nem tartozik a legolcsóbb „mulatságok” közé. De persze furdalta az oldalam a kíváncsiság, és én is kipróbáltam, megkóstoltam. Rá kellett jönnöm, hogy van valami ebben a rajongásban, hiszen rengetegféle elkészítési mód létezik, és a látszattal ellentétben, nagyon ízletesek tudnak lenni ezek a falatkák, ráadásul, ahogy általában a távol-keleti étkek, egészségesek is, hiszen a zöldségek nincsenek szétfőzve, magasabb marad a vitamintartalmuk, egy szóval, megszerettem én is a japán kosztot.

2011. március 11-én azonban bekövetkezett a mindenki által ismert atomkatasztrófa Fukusimában, és némileg megváltozott a világ véleménye Japánról, több értelemben is. Egyrészt felnézünk a japán emberekre, hogy a hitük segítségével milyen méltóságteljesen és önfeláldozóan viselik a sorsukat, másrészt sajnáljuk őket és elgondolkodunk, hogy velünk is megeshet-e ugyanez, illetve elég biztonságos-e a paksi atomerőmű, vagy a szomszédos államokban lévők… Hallunk a környezetvédelmi szervezetek ismételt felzúdulásáról is – Stop atom! – de ez az írás most egy kevésbé magasztos aspektusból kívánja a témát feldolgozni.

Vajon biztonságosak-e a hazai japán éttermekben felszolgált fogások? Egyáltalán Japánból szállítják-e az alapanyagokat, vagy környezettudatosabb szemléletet követve, amely hozzávaló beszerezhető közelebbi termőhelyről, azt nem utaztatják fölöslegesen, növelve az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Utóbbira nem tudok egzakt választ adni, előbbivel kapcsolatban azonban – legalább a jogi szabályozás szintjén – nézzük meg, van-e okunk aggodalomra!

Az Európai Unió - mondhatni - azonnal reagált a sajnálatos eseményre, ti. egy március 25-ei keltezésű, általános hatályú, kötelező és közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktust bocsájtott ki (a Japánból származó vagy onnan szállított takarmánynak és élelmiszernek a fukusimai atomerőműben bekövetkezett balesetet követő behozatalára vonatkozó különleges feltételek megállapításáról szóló 297/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet). A rendeleteknél nincs szükség külön tagállami jogalkotásra, vagyis a szóban forgó rendelet is saját jogforrási erejénél fogva érvényesül valamennyi tagállamban, nem kellett Magyarországnak külön jogalkotással figyelmeztetni a veszélyre, illetve azt orvosolni.

A 297/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet meghozatalának oka, hogy a március 11-én bekövetkezett balesetet követően a Bizottság arról értesült, hogy egyes, Japánból származó élelmiszertermékek (pl. tej és spenót) radionuklidszintje meghaladja a Japánban az élelmiszerekre vonatkozóan megállapított beavatkozási szintet. Ez a szennyeződés veszélyt jelenthet a közegészségre és az állatok egészségére az Unióban, ezért megelőzésképpen sürgősen uniós intézkedéseket hoztak a Japánból származó vagy onnan szállított takarmány és élelmiszer – ezen belül a hal és a halászati termékek – biztonságosságának érdekében. Mivel két héttel a baleset után még nem sikerült ellenőrzés alá vonni a katasztrófa helyszínét, célszerű volt előírni, hogy az érintett prefektúrákból, valamint az azokat körülvevő védő zónából származó takarmányra és élelmiszerre a kivitelt megelőző kötelező vizsgálat vonatkozzon, Japán területéről bárhonnan származó takarmány és élelmiszer esetében pedig végezzenek véletlenszerű vizsgálatot.

Ezen vizsgálatok során alkalmazott megengedhető legmagasabb határértékeket a 770/90/Euratom bizottsági rendelet állapítja meg (melyek alkalmazását azt követően lehet elrendelni, hogy a Bizottság olyan nukleáris balesetről értesül, amellyel kapcsolatban feltételezhető, hogy az élelmiszerek és takarmányok radioaktív szennyezettsége el fogja érni vagy már el is érte a megengedett legmagasabb határértéket). A baleset felderítéséig ideiglenes hivatkozási értékként alkalmazták ezeket az előre megállapított megengedhető legmagasabb határértékeket annak elbírálásához, hogy az élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatala elfogadható-e.

A japán hatóságok arról tájékoztatták a bizottsági szolgálatokat, hogy a Japánból exportált, az érintett régióból származó élelmiszertermékeket megfelelő vizsgálatnak vetik alá. A japán hatóságok arról is értesítették a Bizottságot, hogy az olyan termékeket, amelyek a japán piacon nem hozhatók forgalomba, exportálni sem szabad (bízzunk a japán hatóságok felelősségtudatában!).

A fent említett véletlenszerű vizsgálat (melyet a Bizottság a szóban forgó rendelettel írt elő) kötelezettsége azon termékek valamennyi szállítmányára vonatkozik, melyek Japánból származnak vagy azokat onnan szállították, kivéve azokat a termékeket, amelyek 2011. március 28. előtt elhagyták Japánt, valamint azokat a termékeket, amelyeket 2011. március 11. előtt betakarítottak és/vagy feldolgoztak.

A szállítmányokhoz nyilatkozatot kell mellékelni, amely igazolja 2011. március 11. előtt betakarították és/vagy feldolgozták, vagy a termék nem Fukusima, Gunma, Ibaraki, Tocsigi, Mijagi, Jamagata, Niigata, Nagano, Jamanasi, Szaitama, Tokió vagy Csiba prefektúrából származik, vagy amennyiben az említett prefektúrák valamelyikéből származik, a termék jód-131, cézium-134 és cézium-137 radionukleid-tartalmának szintje nem haladja meg megengedhető legmagasabb határértékeket.

A takarmány- vagy élelmiszer-ipari vállalkozások a szállítmányok érkezéséről - azok tényleges megérkezése előtt legalább két munkanappal - értesítést küldenek az állat-egészségügyi határállomás vagy kijelölt beléptetési hely illetékes hatóságainak, melyek elvégzik a szállítmány okmányellenőrzését és származás-ellenőrzését, valamint a termékek legalább 10 illetve 20 %-ának fizikai vizsgálatát (jód-131, a cézium-134 és a cézium-137 jelenlétének kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatát). A vizsgálat eredményeinek meglétéig, de legfeljebb 5 munkanapig a szállítmányt hatósági ellenőrzés alatt tartják.

A szállítmányok szabad forgalomba bocsátásának feltétele, hogy a takarmány- és élelmiszeripari vállalkozó bemutassa a vámhatóságoknak a mellékletben említett, az állat-egészségügyi határállomás vagy kijelölt beléptetési hely illetékes hatóságai által megfelelő záradékkal ellátott nyilatkozatot, mely tanúsítja, hogy az említett hatósági ellenőrzéseket elvégezték, és amennyiben fizikai ellenőrzéseket kellett végezni, e fizikai ellenőrzések eredményei kedvezőek lettek.

A megengedett legmagasabb határértékeknek nem megfelelő takarmányokat és élelmiszereket nem hozzák forgalomba, hanem biztonságosan ártalmatlanítják, vagy visszaküldik a származási országba.

A tagállamok az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszeren (RASFF) keresztül és az Európai Unió radiológiai veszélyhelyzet esetén történő gyors információcseréje (ECURIE) révén valamennyi vizsgálati eredményről kötelesek tájékoztatni a Bizottságot. Az intézkedések felülvizsgálatára e vizsgálati eredmények alapján kerül majd sor.

Ezeket a szabályokat (az alaprendeletet) 2011. június 30-ig kell alkalmazni.

Az alaprendeletet a hatályba lépése óta háromszor módosították, ugyanis március 25-e óta három alkalommal kapott az Európai Bizottság a japán hatóságoktól tájékoztatást újabb ellenőrzési eredményekről.

Az első módosítás (tájékoztatás) áprilisban történt, amikor is nyilvánvalóvá vált, hogy a japán beavatkozási szinteket Japánban hosszabb ideig fogják alkalmazni. A japán hatóságok által kivitel előtt végrehajtott ellenőrzések, valamint a Japánból származó vagy onnan szállított takarmány és élelmiszer radionuklidszintjeinek az EU-ba való belépés pontján végzett ellenőrzései közötti összhang megteremtése érdekében célszerű, ha a Japánból származó takarmány és élelmiszer radionuklidszintjeire az EU-ban ideiglenesen ugyanakkora megengedhető legmagasabb határértékeket alkalmaznak, mint a Japánban alkalmazott beavatkozási szintek, ha ezek alacsonyabbak az uniós értékeknél.

A rendelet-módosítás másik fő oka, hogy mivel Japánban stroncium-izotópokra nem határoztak meg értékeket, a módosító rendelet a 3954/87/Euratom rendeletre utalással az abban megállapított értékeket alkalmazza.

A módosító rendelet a kötelező ellenőrzéseket a jód-131, a cézium-134 és a cézium-137 jelenlétének vizsgálatára korlátozza, mivel arra utaló jel nincs, hogy a Japánból származó vagy onnan szállított takarmány és élelmiszer egyéb radionukliddel lenne szennyezett. A tagállamok azonban önkéntes alapon egyéb radionuklidok jelenlétét is vizsgálhatják.

Az alaprendelet májusi módosításának indoka, hogy a Bizottság május 12-én arról értesült, hogy Kanagava prefektúrából származó zöldtealevelekben nagy mennyiségű radioaktív céziumot találtak. Az észlelteket 2011. május 13-án megerősítette, hogy három további esetben találtak nagy mennyiségű radioaktív céziumot ebből a prefektúrából származó zöldtealevelekben. Kanagava nem tartozik az érintett területhez tartozó 12 prefektúra közé, amelyek esetében előírás, hogy az ezen prefektúrákból származó valamennyi takarmányt és élelmiszert vizsgálatnak kell alávetni, mielőtt azokat az EU-ba exportálnák. Fenti észlelésekre tekintettel azonban Kanagavát 13. prefektúraként az érintett területekhez kell sorolni.

A második módosítás kitolta az alaprendelet alkalmazási határidejét 2011. szeptember 30-ára.

Az eddigi utolsó, júliusi módosítást hasonló megfigyelés okozta, miszerint június 14-én arról értesült a Bizottság, hogy Sizuoka prefektúrából származó zöldtealevelekben is nagy mennyiségű radioaktív céziumot találtak. Ezt 2011. június 15-én megerősítette, hogy három további esetben találtak nagy mennyiségű radioaktív céziumot Sizuoka prefektúrából származó zöldtealevelekben. Sizuoka sem tartozik az érintett területhez tartozó prefektúrák közé, azonban a fenti gyakorlat analógiájára szükséges Sizuoka prefektúrát az érintett területekhez sorolni.

A japán hatóságok által a Niigata és Jamagata prefektúrákban előállított élelmiszerekből vett minták jelentős része azt mutatja, hogy az ezekben az prefektúrákban előállított takarmányt és élelmiszert csak nagyon korlátozott mértékben érintette a fukusimai atomerőműben bekövetkezett baleset, mivel egyik minta sem mutatott nem megfelelő mértékű radioaktivitást, ezért ezek a prefektúrák kikerülnek - a Sizuokával együtt - 14-es felsorolásból.

Látható tehát, hogy a vizsgálatok folyamatosan zajlanak, jelenlegi helyzet szerint szeptember 30-áig. Havonta érkezik új információ a japán hatóságoktól, ezeket követnie kell az uniós jogalkotásnak is, elképzelhető, hogy az elkövetkezendő eredmények fényében ki fog tolódni ismételten az alaprendelet alkalmazási határideje, és szeptember 30-a után is folytatódnak a vizsgálatok.

Mi, fogyasztók pedig eldönthetjük, hogy maximálisan elhisszük-e a japán hatóságok tájékoztatását, illetve elegendőnek tartjuk-e a szállítmányok 10, illetve 20%-ának forgalomba kerülés előtti hazai ellenőrzését.