A nyári uborkaszezon legemlékezetesebb hazai környezetpolitikai eseménye számomra az európai GLOBE EU szervezet parlamenti konferenciája volt, amely Magyarország lehetőségeiről szólt a zöldgazdaság-fejlesztés területén.
A magyar és külföldi szakpolitikusokat és energetikai szakembereket is felvonultató konferencia kiindulási pontja az volt, hogy az Európai Unió nem lesz képes a 2020-as stratégia célkitűzései teljesítésére, ha a kelet-közép európai tagállamok nem javítanak a zöldgazdasági fejlesztésekre fordítható strukturális források lehívásának és felhasználásának hatékonyságán. A konferencián olyan fontos szereplők mondtak beszédet, mint Dr. Kövér László az Országgyűlés Elnöke, de felszólalt Dr. Olajos Péter az NFM és Dr. Baranyai Gábor a Külügyminisztérium helyettes államtitkára is. A legkellemesebb meglepetés azonban a rendezvény pártpolitikát átívelő jellege volt, amit Dr. Nagy Andor kereszténydemokrata és Dr. Jávor Benedek "ökopárti" politikusok "egymásra rímelő" szakmapolitikai hitvallásai mutatattak.
Az előadásokból a résztvevők megtudhatták, hogy az Európai Bizottság 2050-ig terjedő útitervében kitűzött 85-95 százalékos kibocsátás-csökkentési célok csak akkor válnak teljesíthetővé, hogyha az Európai Unió tagállamai nemzeti össztermékük legalább 1,5 százalékát erre a célra fordítják. A befektetések közel felét a közlekedés dekarbonizálására lenne érdemes költeni, de hasonlóan fontosak az energiahatékonysági beruházások és jelentős kibocsátás-csökkentés érhető el villamosenergia-termelés és –elosztási rendszerek fenntarthatóbbá tételével.
Zárszavába Nagy Andor, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke összegezte a konferencián elhangzottakat, amelynek legfontosabb tanulsága szerinte az volt, hogy az EU 2014-2020-as költségvetésének a zöld gazdasági és energiahatékonysági támogatáspolitikát érintő tervezésekor a kelet-közép európai régiót külön kell kezelni. Ez a régió ugyanis, a jelenlegi feltételek mellett nem tudja hatékonyan felhasználni strukturális forrásokat. Ugyanakkor az olyan országok, mint Magyarország rendelkeznek az EU-ban a legjobb energiahatékonyság-javítási lehetőségekkel, azaz megfelelő fejlesztésekkel itt takarítható meg a legtöbb energia. Az üvegházgáz-kibocsátás kiváltásának legtöbbet igérő területe ugyanis az energiahatékony építőipar. Különösen igaz ez Magyarországra, amely az Európai Unió egyik legelavultabb lakásállományával rendelkező országa.
Számomra ismét bebizonyosodott, hogy a kulcs a fenntartható fejlődéshez az 'energiatakarékosság - energiahatékonyság - zöld ipar' háromszögben helyezkedik el. Ebből az első kettő a legkévésbé sem elvont fogalmak... sőt, bárki megvalósíthatja őket a mindennapokban.
A konferencia anyagai letölthetők a fenntartható fejlődéssel foglalkozó parlamenti politikusokat nemzetközi hálózatba szervező GLOBE EU internetes oldaláról.
