A XXI. század első évtizedében a világ lakosságának a fele városokban él. A városi létnek nagyon sok pozitív oldala van, a jobb életkörülmények, a lehetőségek széles tárháza mágnesként vonzza az embereket. De valóban olyan jó dolog városban élni? Gondoljunk csak az egyre szűkösebb térre, az állandó forgalomra, a légszennyezésre, a hulladékkezelési problémákra, és még sorolhatnánk. Az egyre jobban koncentrált városoknak rengeteg mindennel kell szembe nézniük és meg kell oldaniuk, hogy élhetőek maradjanak az ember számára. Erre nyújt megoldást a közösségi kert. 

De hogyan is képzeljünk el egy ilyen kertet?

A közösségi kert alapvető célja, hogy a városi ember számára biztosítson olyan helyet, ahol növénytermesztéssel, kertgondozással foglalkozhat. Ha szétnézünk az európai és tengeren túli országokban, láthatjuk, hogy a közösségi kertek szinte az egész világon nagy népszerűségnek örvendenek. Az Egyesült Királyságban és az USA-ban van manapság a legnagyobb sikere, de a skandináv országoktól Japánig, mindenhol találkozhatunk velük. 

Közösségi kertet nagyon sokféle formában létre lehet hozni. Két nagyobb típusa van, az egyik az angolul community garden-nek nevezett közösségi kert, amelynek általános jellemzője, hogy egy nagyobb földterületet parcellákra osztanak, és mindenki azt termeszt a parcelláján, amit akar, vagy amit a közös szabályzatban lefektettek (például csak haszonnövényeket). A másik típus pedig az angolul allotment-nek nevezett forma, ami magyarul veteményeskertet jelent. Ennek jellemzője, hogy bár ugyanúgy közösségi forma, a kert mindenkinek a saját tulajdona, ami nagyobb, mint egy community garden parcella, és általában kis ház is tartozik hozzá. Ez a kertész magántulajdona, de ezek a telkek is egy helyen, egymás szomszédságában találhatóak. 

Ezen kívül persze még nagyon sok forma létezik, például iskolai kertek, amelyeknek főként oktatási célja van, közösségi parkok, ahol kizárólag virágokat, dísznövényeket nevelnek, és még sorolhatnánk.

Nézzünk meg pár nagyvárost, ahol közösségi kerteket találunk!

London és a Capital Growth kezdeményezés

Európa egyik legnagyobb városában, Londonban sok szervezetet találunk, amely felkarolta és támogatja a közösségi kerteket. Ennek egyik legjobb példája a Capital Growth, melynek célja 2012-re 2012 közösségi kert létrehozása Londonban a City kerületén kívül. 

Fotó: capitalrowth.org

Olyan hálózatot hoztak létre, amely nyilvántartja azokat a területeket, amelyek alkalmasak a kertek számára, és bárki, aki eleget tesz a közösségi szabályzatban foglaltaknak, használhatja a kertet saját művelés céljából. Fórumokat, tréningeket szerveznek, ahol a kertészek tapasztalatokat cserélhetnek és megtanulhatják a kerti munkák csínját-bínját. 

Egyébként Angliában törvény szabályozza, hogy az államnak kötelessége bárkinek – aki kertet szeretne művelni - biztosítani földterületet.

Kép:  visitsweden.com

Stockholm 

Az 59. szélességi fokon fekvő, nem túl barátságos éghajlatú városról elsősorban nem a növénytermesztés jut az emberek eszébe. Pedig itt is találunk közösségi kerteket, allotmenteket, melyek több mint 100 éve színesítik a svéd fővárost. 

Fotó: visitsweden.com

A Királyi palotától 2 km-re található Tanto Allotments területe is ilyen. Az itt lévő kertek 1915. óta működnek, eredetileg paradicsom-termesztés céljából. Azóta sokat bővült a terület, egyre több kertész művel földet különböző formában. Vannak designer kertészek, konyhakertet üzemeltetők és kifejezetten zöldségekre specializálódottak. 

Az itt munkálkodó kertészek erős közösséget alkotnak, gyakran vendégeskednek egymásnál a munka után, és augusztus végén fesztivállal zárják az idényt.

Fotó: eurogallery.com

USA 

A közösségi kertek talán az Egyesült Államokban örvendenek a legnagyobb népszerűségnek. Hogy hány kert található az országban (sok statisztikába a kanadai kerteket is beleszámítják), nem tudni pontosan. Az American Community Garden Association szerint 20.000 db, Michelle Obama viszont azt nyilatkozta, hogy 1 millió. A first lady mellesleg saját konyhakertet művel a Fehér Ház területén, ahova rendszeresen járnak iskolások oktatási program keretében. A Gardener’s Supply Company felmérése szerint 19 millió amerikai tervez kertet művelni a nyáron, ebből 7 millióan fognak először neki a kerti munkáknak.

Közösségi kerteket Amerika szinte minden nagy városában találunk, még New Yorkban is.  A New York City Community Garden Coalition 1996-ban alakult, azzal a céllal, hogy elősegítse a kertek megőrzését a betonrengetegben.

Kép: Google térkép

Fotók: observer.com, treehugger.com

Ám nemcsak a világ nyugati felén léteznek közösségi kertek, hanem a messzi Távol-Keleten is, például Tokióban. A japánok nagyon szeretnek kertészkedni, ezért minden négyzetcentiméter helyet kihasználnak erre a célra. A közösségi hálózatok itt talán még nem olyan kiforrottak, mint az Államokban, de mindenképp nagy jövő vár még rájuk. 

A Tokyo Green Space kezdeményezés 2009-ben alakult, hogy a fenntarthatóság jegyében városfejlesztési lépéseket tegyen. Ennek egyik része a közösségi kertek felkarolása és felvirágoztatása.

Fotók: tokyofreenspace.com