A közelmúltban ismét divattá vált a Facebookon a magyar termékek reklámja. A videót állítólag az Európai Unió betiltotta.
Ez a videó nem mostanában készült, de a témája még mindig aktuális. Erre a súlyos mezőgazdasági és élelmiszeripari válságra hívja fel a figyelmet az infoPápa.hu oldal, melynek cikkét szinte minden Facebook felhasználó napi rendszerességgel láthatja az üzenőfalán. Valószínűleg azért, mert állítólag ezt a videót "betiltották", ezen felháborodva pedig sokan megosztják. Nem tudom, mi igaz a hírből, remélem a hozzászólók valós bizonyítékokkal tudják alátámasztani, vagy cáfolni. Mindenesetre érdemes elgondolkodni azon, miért is nem szeretné az EU, hogy a magyarokat hazai termékek vásárlására ösztönözzük.
A probléma viszont nagyon is valóságos. Nem sorolom fel a videóban elhangzott szörnyűségeket, amiket jó néhány példával ki lehetne még egészíteni. A jó minőségű magyar áru helyett gyakrabban veszünk külföldit. Azért, mert a hiper- és szupermarketeknek, valamint a plázáknak néha jobban megéri az import áru forgalmazása. Nekik a profit maximalizálása a legfőbb érdekük, nekünk pedig az hogy gyorsan, olcsón jussunk tartós élelmiszerhez. Nem tudjuk, hová vezet ez az út, de abban biztosak lehetünk, hogy előbb-utóbb fájdalmat okoz néhány igazi magyar termék végleges elvesztése.
Mit tehet egy átlagos magyar fogyasztó a magyar gazdaság érdekében?
Én csak azt tudom tanácsolni, amit a Tékozló Homár kommentelőitől tanultam: Vásárolj őstermelőtől! Ezt a mondást gyakran csak poénnak szánták a vicces kedvű hozzászólók, pedig érdemes észben tartani mindig, amikor szükségleteink kielégítésére terméket keresünk. Nem várhatjuk el mindenkitől, hogy keressék a termelőket, ha élelmiszerre van szükség, de törekedni kell arra, hogy minél közelebb kerüljünk hozzájuk. A fővárosiaknak ott van a Nagybani piac, ha friss zöldségre van szükség. Gondot jelenthet, hogy ott csak nagy tételben kapunk árut a termelőktől; bizonyos zöldségeket és gyümölcsöket pedig csak akkor kapunk, amikor "szezonjuk van". Nem mondta senki, hogy egy embernek kell megvennie a nagy mennyiségű árut: össze lehet fogni a barátokkal, szomszédokkal, és közösen megvehetjük a szükséges dolgokat.
A "várásolj őstermelőtől" című mozgalomnak keretet elméletileg a termelői értékesítő szövetkezetek adnak, bár ezek általában rövid távon csődbe mennek. Remélem nem sokáig tart ez a sikertelen széria. Mindenesetre vannak erre szakosodott bolthálózatok is.
Nyári szezonban a Balatonnál volt egy jó szokásunk. Amikor a családdal lementünk nyaralni, egy helyi őstermelő bácsitól vettük a tyúkot, libát, tojást és zöldséget. Sajnos ő már nem él, de igyekszünk találni hozzá hasonlóan megbízható gazdát. A tőle vett alapanyagokból páratlanul jó ételt lehet sütni-főzni, a boltban vett áru a nyomába sem ér, se árban se minőségben. Tehát azt mondom, hogy aki teheti, vásároljon nyugodtan őstermelőtől húst, gyümölcsöt, zöldséget! Mindenki olyan mértékben, amennyire ez a lakóhelyén lehetséges. Vidékiek ebből a szempontból előnyben vannak, de a fővárosban is vannak lehetőségek. Néha elég csak az agglomerációba kimenni, pl. tavasszal és nyáron a "Szedd magad" földekre. Néhány őstermelő bácsi hajlamos arra, hogy vonattal elutazzon az egyik fő pályaudvarig, hogy ott üzleteljen pesti kuncsaftjaival. A hazai termékek vásárlásával a szállításból fakadó környezetterhelés is kisebb, ill. ha házi tejet, tojást veszünk, a csomagolást is megspóroljuk, egy lépést téve ezzel a "nulla hulladék" életmód felé.
Sokan arra esküsznek, hogy disznóhúst csak a klasszikus disznóvágáson érdemes szerezni. Tény, hogy kevesebbe kerül ily módon beszerezni a húst, de nekem nincs gusztusom hozzá. Gondolom mások is így vannak vele. Ilyenkor nyugodtan megkérhetünk egy ismerőst, aki ezeken a szertartásokon részt vesz, hogy hozzon nekünk is az áruból.
Természetesen nem kérem azt senkitől, hogy minden egyes terméknek járjon utána, tényleg magyar földön, magyar munkás kezével készült, magyar cég forgalmazásával került a polcra. Viszont nem kell bedőlni a szupermarketek reklámainak, melyben azt állítják, náluk minden szittya magyar. Tessék kimenni a piacra, kiismerni az ott árusító kiskereskedőket, és hazai élelmiszert venni! Már ezzel is sokat segíthetünk a bajba jutott gazdaságunknak. Persze hogy nem kellemes a piacra menni, hiszen gyakran tapasztalhatunk a lábunkon keresztül hajtó banyakamionokat, undok árusokat, rossz minőségű vagy csúnya zöldségeket. Viszont meg lehet találni azokat az standokat, ahol jó a minőség, és megengedik hogy magunknak válogassunk.
A szándékosan "nem tudatos" vásárlók egyik fő érve az, hogy a boltban található termékek közül az olcsóbbat kell venni, figyelmen kívül hagyva azt hogy honnan származnak. Sajnos nem tudják, mi a különbség az olcsó és a gazdaságos fogalmak között. Szerintem olcsó az, amiért kevesebbet fizetünk, mint amennyit ér. A "madarasteszkógazdaságos" hagyma nem éri meg a pénzét akkor sem, ha feleannyiba kerül mint az őstermelői hagyma, ezt merem állítani azután hogy főztem mindkettőből. A vásárló szempontjából gazdaságos az a termék, ami hosszú távon hasznos befektetést nyújt. Ha biztonságos magyar élelmiszert veszünk, sok esélyünk van rá hogy nem okoznak károsodást egészségünknek, később jó néhány kúrától és gyógyszerköltségtől megkímélhetjük magunkat. A messziről jött áru szállítása szennyezi a levegőt és növeli az árakat, a hazai termék nem annyira.
Egzotikus gyümölcsöt, tengeri halat, olívaolajat nyilván nem fogunk magyar termelőtől kapni. Paradicsomot, almát, fűszerpaprikát, tejet, húst és tojást Magyarországon is termelnek, tehát teljesen abszurd dolog az, hogy ezekből külföldit vegyünk. Akkor is, ha a sarki közért azt teszi a polcra. Vagy nem?
Kövezzenek meg, ha tévedek, de a videóban felsorolt gondokért csak és kizárólag a magyar fogyasztók a felelősek. Nem az Unió és nem a multik, még akkor sem ha a vásárlók abnormális viselkedése nekik kedvez.
Élj környezettudatosan, vásárolj tudatosan!
Megjegyzés a videóhoz: Az egyik szemem sír, a másik nevet. Siratom a több ezer magyar családot, akik tönkrementek a tudatos vásárlók hiánya miatt. És örülök annak, hogy a témát ezzel a gyönyörű 3D animációval szemléltetik; az egyik szakmámban (a sok közül) az ilyenek megmosolyogtatnak!