Megalakult a Magyar Családtudományi Társaság. Céljuk, hogy társadalmunkat arra neveljék, ne legyen szex a házasság előtt. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a házasság előtti élettársi viszonyokat is elítélik, károsnak tartják.

Sajnálatos módon a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatását is élvezik, továbbá minél több családtudománnyal foglalkozó szervezetet is integrálni akarnak ebben a "projektben".

Kíváncsi lennék, mit szólnak ehhez képzett pszichológusok. Normális dolog az, hogy a fiatalokat eltiltják attól, hogy tapasztalatot szerezzenek és az ellenkező neműekkel ismerkedjenek, mielőtt kimondanák a boldogító igent? Szerintem nem.

Bizonyos szempontból érthető, hogy küzdeni akarnak olyan problémák ellen, mint a fiatal lányok nem kívánt terhessége, az abortusz és a gyermekek csonka családban történő nevelése. A fiataloknak időben felvilágosítást kell adni a szexről, a védekezésről és a meggondolatlan akciók következményeiről. Nem jó az, ha valaki gyereket szül egy futó kaland miatt, mielőtt befejezné tanulmányait és a gyerektartás szempontjából biztos állást vagy azzal rendelkező élettársat szerezzen. De a megszületendő gyermek és a jövő generációjának szempontjából kissé bizarr, hogy politikusok bele akarnak szólni abba, mikor és hogyan szülessen meg valaki.

Térjünk vissza a régi módszerre, miszerint addig nem nyúlhat egymáshoz nő és férfi, amíg nem házasodnak össze? Badarság. Elvileg szerelem nélkül a házasság szóba se jöhet - tekintsünk el a speciális esetektől. A szerelemhez pedig nemcsak lelki, testi kapcsolat is kell. Hogyan tudnék feleségül venni valakit anélkül, hogy megnyílnánk egymás előtt minden téren? Erre válaszolhatna nekem valaki, akit egyetért a tisztelt Társaság céljaival.

A fiataloknak egyéb teendőik mellett ismerkedni, kapcsolatot építeni kell egymással; a házasságra és a családos életre fel kell készülni még azzal is, hogy szexuális tapasztalatokat szereznek. Nem vagyok szakértő ebben a témában, csak mint átlagos magyar fiatalember mondom ezt. El se tudom képzelni, hogyan vezetném oltár elé álmaim nőjét anélkül, hogy előtte nem éltem volna ki magam a boldog húszas években, nem csajoztam volna be bulikon, ne lettek volna barátnőim, és nem feküdtem volna le a kedves arajelölttel. Ezek a dolgok mind tanulságosak, a házasság pedig eléggé kockázatos vállalkozás a megfelelő élettapasztalatok nélkül.

Részemről ez csupán magánvélemény: a családtudomány nemrég felkent szakértői káros hatással vannak a jövő családjaira, ha valóra váltják terveiket. Még annyira sem lennének stabilak a házastársi kapcsolatok, mint most. Képtelenek lennénk megoldani a konfliktusokat, nem tudnánk értékelni hogy együtt élhetünk igaz szerelmünkkel. Ha pár év házasság után rájön valamelyik partner, hogy fiatalon nem élhette ki magát eléggé, nagy valószínűséggel fűvel-fával megcsalja társát.

Természetesen a médiát is rendszabályozni akarják, hogy "ne legyen kultúraellenes", és a boldog családos életre neveljen minket. Ebben talán van némi igazság, de én inkább az emberek médiafüggősége ellen tennék valamit. Tanuljanak meg a gyerekek önállóan gondolkodni és dönteni, tudatosan cselekedni. És akkor nem lesznek problémáik a szexszel és a párkapcsolatokkal kamasz- és egyetemista korukban.

Őszintén sajnálom, hogy egyeseknek nincs jobb dolguk, mint beleütni az orrukat más emberek magánéletébe. Lehetne ennél fontosabb dolga is a családvédőknek. Például azzal is foglalkozhatnának, hogy egészséges, normális étel kerüljön a családok asztalára, és a jövő érdekében környezettudatos életmódot biztosítsanak nekik. Inkább a pazarló, szennyező életvitelről kéne leszoktatni a fiatalokat, nem a testi örömökről és a szórakozásról.

Manapság a családok azért mennek tönkre, mert megfojtja őket az adósság és nem tudnak emberhez méltóan élni. Nem azért, mert házasság előtt mással is szexeltek a szülők. Erre még nem gondoltak a tisztelt tudósok?