Környezetvédelem - Egy ipari formatervező szemszögéből / II. rész

Figyelem! Ennek a bejegyzésnek van előzménye és folytatása is: I. rész, III. rész!

Az előző részben azt fejtegettük, miért védi a környezetét egy formatervező. A folytatásban a következő kérdésre próbálok választ találni: Hogyan valósítja meg a környezetvédelmet egy formatervező?

A környezetszempontú tervezés olyan eszköz a designerek kezében, mely minimálisra csökkenti a termék nem kívánt hatásait a természetre. Sokan abban a tévedésben élnek, hogy az így készült termékeknél elég, ha csak a legszembetűnőbb problémákat oldják meg. Például a hibrid autók, melyeknek felhasználás közben sokkal alacsonyabb a károsanyag-kibocsátása, mint a többi benzines vagy dízeles autónak, tényleg zöld terméknek minősülnek? Vagy az olyan polimer bevásárlózacskók, melyek a "természetben lebomlanak", valóban jó választás a környezettudatos vásárlónak? Rengeteg tárgyat sorolhatnék fel, melyekről mindenki azt gondolja: na ez aztán védi a környezetet! Pedig ez a megállapítás tévedés. Az ilyen termékek nem a környezetszempontú tervezők kreálmányai, hanem az olyan marketinges szakembereké, akik felismerték a környezetvédelemben rejlő trendeket, s ezekből próbálnak még több profitot szerezni vállalatuknak. "Vegyél hibrid autót, mert akkor kevesebb benzint fogyasztasz! Ettől aztán zöld leszel!" Nahát, ez fantasztikus. Miért ne járhatnék olyan autóval, ami egyáltalán nem fogyaszt benzint? Nekem se kellene fölöslegesen szórnom a pénzt, és a város lakói sem szívnák a gázt... Csakhogy az olajipar szeretne nagyon sokáig fennmaradni a vészesen fogyó készleteivel, ezért a gyártó olyan autót ad, ami kevesebbet fogyaszt - tovább kitart a benzin-készlet. Hát nem érdekes? A másik példa a lebomló műanyag zacskó: ugyan miért ne használhatnék olyan eszközt a bevásárlásra, amit nem kell kidobni? Szerencsére manapság egyre több üzletben adnak olyan "zöld bevásárlótáskát", amellyel nagyon sokszor visszatérhetek az üzletükbe. Az még kérdéses, hogy egy ilyen zacskó mennyi ideig bírja a használatot, és tényleg megfelel-e a célnak, vagy csak az áruházat akarja megváltóként hirdetni a nép számára.

Miután sikerült pesszimista módon kritizálnom a hétköznapi emberek számára megszokott környezetbarát termékeket, vizsgáljuk meg a posztban feltett alapkérdést egy kicsit mélyebbről. Korábban már utaltam rá, hogy egy terméket a teljes életciklusában figyelemmel kell kísérni. Mi is az az életciklus? Ezalatt a tárgyaknak a teljes életútját és annak természetes körforgását értjük. Nagyvonalakban: tervezés, prototípus tesztelés, gyártás, forgalmazás, használat, újrahasznosítás - innen pedig kezdődik elölről a kör, újra meg újra. Egy életciklus persze nem ilyen egyszerű, hiszen mindegyik fázis rengeteg lépésből áll, melyekhez más termékek életciklusai kapcsolódnak. A tervezőnek pedig a teljes ciklust úgy kell megalkotnia, hogy maga a tárgy mindig harmonikus kapcsolatban álljon a környezetével. És itt jön az a gondolat, melyre leginkább szeretném felhívni a figyelmet: nem elég csak a természet elvárásainak megfeleni! A termékfejlesztés ökológiai szemléletú formája három tényező közötti egyensúly megteremtésére törekszik: a természeti környezet tisztasága, a gazdaság profitigénye és a szociális szükségletek. Ez a három dolog szoros kapcsolatban áll egymással, és ha az egyiket valamilyen károsodás éri, az a másik kettőre is rossz hatással van. Emlékszünk még a Mexikói öböl olaj-katasztrófájára? Ott nemcsak a tenger élővilága szenvedett sorscsapást, hanem a tengerhez és az olajhoz tartozó gazdaság, és az abból élő emberek is. Minden természeti katasztrófa egyben társadalmi és gazdasági krízist is jelent. Tehát ha egy terméknél nem vesszük figyelembe a működése teljes életciklusa alatt környezetre gyakorolt hatásait, azzal nagyban hozzájárulunk a gazdaság és a társadalom válságaihoz is. Ez talán durván hangzik, de így van. Ha egy benzines autóval (akár hibrid, akár nem) járkálunk, olyan iparágakat támogatunk vele, melyek szennyezik a levegőt, a tengereket, a talajt, tehát mindent, ami egyébként bennünket táplál. Ha ezek a természeti erőforrások sérülnek, az előbb-utóbb hiányosságokat szül, a hiány pedig szinte mindig társadalmi válságot okoz. Persze a világban az emberek közti konfliktusok ennél jóval bonyolultabbak, ezért nem is szeretnék jobban beleesni e témának a csapdájába.

A fenntartható tervezés három tényezője - Grafika: Vad_Alma, 2011.augusztus

 

A termék életciklusában rengeteg környezeti hatást kell figyelembe venni. Egy fogyasztó ember képtelen arra, hogy minden terméknél végiggondolja ezeket, ezért van a tervező, akinek csak arról az egy tárgyról kell gondoskodnia, amit a fogyasztó számára létrehozott. Az életciklus minden fázisában vizsgálnia kell a szükséges erőforrásokat, energiaigényt, ill. a természetbe kibocsátott anyagokat. A szükséges energia előállításához a lehető legjobb megoldást kell választaunk, mely nem okoz kárt a természetnek; a keletkező melléktermékeket pedig a legnagyobb mértékben újra kell hasznosítani. A tudomány és a technológia első számú kihívása a 21. században, hogy a megújuló energia-forrásokat és az újra felhasználható anyagokat kutassa. Ezek nélkül kissé nehéz dolga lenne a designereknek, hogy megalkossák termékeik tökéletes életútját. Viszont a tervezők és a gyártók törekvése korántsem elég ahhoz, hogy elinduljunk egy környezettudatos világ felé, mert a kereskedőknek és a fogyasztói társadalomnak is meg kell tennie a maga kötelességét. Erre pedig - valljuk be őszintén - nem lesz könnyű rávenni őket.

 

A következő részben a környezettudatos tervezés alapelveiről és néhány igazi "zöld termékről" lehet majd olvasni.

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hatodikelem.blog.hu/api/trackback/id/tr83122046

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tymi 2013.01.21. 15:17:03

Szia Vad_Alma!

Már sokadik bejegyzésedet olvasom, őszintén szólva szakdolgozatomhoz merítek ihleteket.
Marketingesként néha legszívesebben beléd kötnék "Az ilyen termékek nem a környezetszempontú tervezők kreálmányai, hanem az olyan marketinges szakembereké, akik felismerték a környezetvédelemben rejlő trendeket,..".

Ami miatt kommentelek, egy könyvet ajánlanék figyelmedbe, mely az olajtermelés mögötti konspirációkban sem szűkölködik. Szerintem élveznéd az olvasmányt: J.R. dos Santos: Hetedik pecsét

Más valami: a tervezők IS tehetnek arról, hogy a mostani fogyasztásunk közel sem nevezhető környezetbarátnak. A kulcsszó a beépített elavulás, vagyis az anyaghasználat, a funkciók, az alkatrészek élettartamának röviden tartása, hogy aztán újabb termékek születhessenek. Néha csak 1-1 új funkció kerül bele, a kiegészítő termékekkel már nem kompatibilis a régi verzió, etc.

Egyetértesz velem?

A Hatodik Elem

A négy ősi elem: levegő, tűz, víz, föld; az ötödik elem: a szerelem; a hatodik elem: a környezettudatosság!

Címkék

agrárképzés (1) agro (1) aktivisták (1) alga (1) algák (1) állat (19) állatkínzás (4) állatlínzás (1) állatok (8) állatvédelem (18) almásfüzítő (2) alternatív energia (2) apple (1) áram (1) áramforrás (3) arktika (2) atoerőmű (2) atom (4) atomenergia (8) atomerőmű (1) autó (1) autodidakta mérnök (1) autózás (5) balaton (2) baleset (1) barefoot college (1) belföld (3) benzin (1) bihar (1) bikaviadal (1) billentyűzet (1) bio (1) biomarine (1) biotechnológiák (1) bme ezk (2) brasilia (1) brazília (1) brit tudósok (2) brundtland (1) budapest (1) budapesttakarékosság (1) bulgária (2) bunker roy (1) coca cola (1) cohn bendit (3) család (3) csomagolás (1) cunami (1) deepwater horizon (1) dell (1) demokrácia (4) design (4) dohányzás (4) duna (1) durban (1) egészség (15) egészségügy (8) egyetem (3) élelmiszer biztonság (8) életciklus (1) életmód (52) életmódtisztaság (1) ember (6) emberi méltóság (2) energia (9) energia hatékonyság (4) energia takarékosság (16) ensz (2) erdő (1) erdőirtás (1) erőmű (1) események (26) ételhulladék (1) étkezés (2) eu (6) európai unió (3) exxon (1) faj (1) felsőoktatási törvény (1) fenntartható fejlődés (7) fenyő (2) film (1) flashmob (1) foci (1) fogyasztó (3) föld (1) franciaország (6) françois hollande (1) fukushima (1) gasztro (4) gasztronómia (7) gazdaság (35) gazdaságosság (1) gazdaságos életvitel (2) gázkiömlés (1) gedeon (18) geotermikus energia (2) globális felmelegedés (3) globalizáció (1) gödör (1) greenpeace (2) gyilkosság (4) hagyományok (6) hajók (1) hajóturizmus (1) harlem (1) hazai termék (1) házasság (1) háziállat (1) háztartás (7) hellókarácsony (3) hétvége (1) hibrid (1) hivatal (1) (5) hp (1) hulladék (2) hulladékcsökkentés európai hete (1) hulladékgazdálkodás (2) hummer (1) hunnia (1) idő (2) igazságszolgáltatás (1) igazságügy (1) illés zoltán (1) india (2) interjú (1) ipad (1) ipar (10) ivartalanítás (3) jangce (1) japán (1) jég (2) jegesmedve (1) jéghoki (1) jégpálya (1) jóga (1) jövő (2) k2 (1) kafkaz (2) kanada (1) karácsony (4) karácsonyfa termelés (1) kardos horváth jános (1) kaukázus (2) kender (1) képmutatók (1) kérdés (1) kerékpár (1) kert (1) kertépítés (2) kertészet (3) kiállítás (3) kína (2) kisgazdák (2) klímacsúcs (1) klimaváltozás (1) klímaváltozás (8) kóla (1) komposztkészítés (1) kőolaj (1) kormány (1) környezetpolitika (18) környezettudatosság (70) környezettudtosság (1) környezetvédelem (27) környezetvédelmi politika (5) környezetvédők (5) közlekedés (9) közös jövőnk (5) köztársasági elnök (1) közterület (2) külföld (36) kullancsok (1) kultúra (4) kutyák (1) labdarúgás (1) lábnyom (2) légszennyezettség (4) levegő (9) life (1) logitech (1) magyarország (9) magyar kormány (2) magyar termék (2) marcoule (1) mcdonalds (1) média (1) médiatörvény (1) megújuló energiaforrás (1) megújuló energiaforrások (1) méhészet (1) mérgezés (1) mérgező anyagok (3) méz (1) mezőgazdaság (10) michael jackson (1) mikroalga (1) műanyag (3) műkorcsolya (1) munkamorál (1) nádas (1) nanotechnológiák (1) napelem (1) napenergia (3) napfény (1) napkitörés (1) németország (1) nicholas sarkozy (2) nicolas sarkozy (1) növények (12) növényi kémia (1) nyersolaj (1) ökokatasztrófa (5) ökokuka (42) ökopop (1) ökosítások (2) ökouka (1) oktatás (2) olaj (1) olajfolt (1) olajszivargás (1) olaszország (1) olcsó munkaerő (2) olimpia (1) ólom (1) omék (1) orbán viktor (2) őstermelő (1) pályázatok (1) papírmentes (1) párizs (1) pazarlás (6) pedofil (1) pet palack (1) piac (1) pihenés (1) pláza (2) politika (16) politikus (1) problémamegoldás (2) pvc (1) rabszolga (1) radioaktív hulladék (2) rasszizmus (1) robbanás (1) sarko (1) sárközy (1) sarkvidék (2) sebességkorlátozás (1) shell (1) síelés (1) (2) sötétzöld (1) sport (5) steve jobs (1) sugárzás (2) svájc (1) szálló por (1) szánkó (1) szatyor (1) szél (1) szelektív hulladékgyűjtés (11) szélenergia (1) szélerőmű (1) szemét (3) szemetelés (7) szennyezés (20) szex (2) sziget (1) szilisztra (1) szmog (4) szófia (1) szólásszabadság (1) szőrme (1) takarékosság (12) találmányok (1) társadalom (25) tavasz (1) tech (21) technológia (1) tél (2) telefon (1) téli sport (1) tenger (1) termékek (5) természet (2) természeti katasztrófa (3) természetvédelem (4) terror (1) teszedd (1) tévhitek (2) tisztaság (7) (1) törmelék (1) tragédia (2) tudomány (18) tüntetés (3) turizmus (1) újrahasznosítás (7) ünnepek (4) usa (1) üzemanyag (1) üzlet (2) választások (2) válság (2) város (3) városi élet (3) vegyszerek (2) veszély (1) vidék (1) világbajnokság (1) világfórum (2) világkonferencia (3) villamos (1) virág (2) vitamin (1) vitosa (1) víz (3) vízi sport (1) víz szennyezés (2) vörösiszap (2) vörös dani (1) wwf (2) zeitgeist (1) zene (1) zöld (27) zöldség (2) zöldségek (2) zöld gazdaság (11) zöld oldalak (3) zöld politika (9) zöld politikusok (1) zöld szervezetek (2) zöld technológia (1) zöld vállalatok (1) Címkefelhő

Közösség

Visit The Venus Project

legutóbbi hozzászólások

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30