"A környezetvédelem úri hóbort" - Ökofilozofálgatás Kardos-Horváth Jánossal

 

 

VJ: A legutóbbi Kafkaz koncerten volt egy olyan elszólásod, hogy már nem is hiszed, hogy valóban az emberi tevékenységek okozzák a globális felmelegedést. Hogyan változott ez a nézeted az évek során? 

KHJ: Azt azért le kell szögezni, hogy nem vagyok egy tudós ember. Bujkálok szakweboldalakat, meg van egy-két informátorom, hogy felütötte a fejét értelmesebb, előrehaladottabb körökben, hogy nem tud az ember akkora hatással lenni a Föld légkörére. Egész egyszerűen az van, hogy a nyersanyagok fogynak, és a következőnek megújulóknak kell lenni, és ennek az előkészítése zajlik azzal az etetéssel, hogy globális felmelegedés van. Pánikkeltés. Ami picit lehet, hogy összeesküvés-elmélet, ezért én ezzel inkább viccelődni szoktam a Kafkazon, ill. inkább összeütköztetek véleményeket. Nem is szeretek nagyon belegondolni ezekbe, mert úgysem tudom befolyásolni. Az biztos, hogy ha majd tehetem, építek magamnak egy passzívházat, és lesz napkollektor a tetején. De nem azért mert környezetvédő vagyok – az is vagyok -, de azért, mert drága a sima áram, és szerintem ez lesz a fordulópontja ennek az egész zöld energiának, hogy ha annyira drága lesz már a földgáz meg a villamos energia, hogy olcsóbb lesz a napenergia, akkor fogják használni az emberek.

    


 
VJ: Szerinted változott az emberek szemlélete az évek során?
KHJ: Nem. Nem csak az évek során, hanem a tízezer évek során nem változott semmi. Azt látom, hogy ez egy menthetetlen dolog, de egyben csodálatos is. Ennek köszönhetjük azt is, hogy mi itt ülünk, tehát ezeknek vannak iszonyatosan jó oldalai is, hogy az ember ennyire törtető és türelmetlen és akaratos. Azért szögezzünk le pár axiómát: ami világképünk most van, szerintem egy görög, zsidó, keresztény kultúrából indul. A rómaiak kialakítottak egy társadalomszerkezetet, aztán ez pattogzott ki és terjedt el az egész világban, termékenyítette meg Dél-Amerikát, Észak-Amerikát, Indiát, Kínát és gyakorlatilag ez alakította ki ezt a nagy globálkapitalizmust. A fehér ember testileg, genetikailag, pszichikailag a legsatnyább, viszont neki volt a legnagyobb agya. Nézzünk meg egy néger futóbajnokot, egy fehér futóbajnok azért ritka. Egy sárga meg iszonyatos munkabírású. A fehér ember meg inkább az agyát használta mindig. Voltak persze jobbágyok, de ez inkább már egy kaszton belüli cucc. Ez most egy olyan kor, ami kulturálisan meg akaratilag innen eredeztethető, ebből a görög, római, zsidó, keresztény körből. Ez van most összeütközőben Kínával meg Indiával, ami egy sokkal nyugodtabb, egységben gondolkozó dolog, és szerintem a nyugati ember ezt nem tudja felfogni, hogy folyamat van. A nyugati ember csak azt tudja látni, hogy innentől idáig van, idáig tart, mondjuk a mozi, és aztán majd elmegyünk máshova. És ebben mindig van egy alap rezgő-feszültség. 
 
VJ: Lesz ebben valami átállás szerinted?
KHJ: Azt sosem lehet megmondani, hogy a jelenben mi van. Mindig utólag lehet megállapítani, hogy igen, azok az évek arról szóltak, hogy átállás. De bizonyos értelemben most is átállás van, ami minket itt a Wesselényi utcai teázóban nem érint, de mondjuk érint, mert ez is arról szól, hogy Budapesten vannak indiai teázók, meg éppen hány európai vagy amerikai üzletember tárgyal Kínával vagy hányan kokóznak együtt most, vagy hányan buliznak együtt. Ez egy tök nagy folyamat, nehéz átfogni, átlátni. Ezek őrjítő kérdések, őrjítő távolságok, őrjítő messzeségek, úgyhogy érdemes valamilyen biztos kapaszkodókat, meg fizikai elfoglaltságot találni. 
 
VJ: Honnan gyűjtesz információkat?
KHJ: Egy-két Facebook group-on, meg levlistán vagyok rajta. Amikor tehetem, figyelem a programokat, és elmegyek egy-kettőre. Tavaly voltam egy konferencián, azelőtt is voltam itt-ott. Ez egy főállású meló lehetne: járkálni minden fele, összeszedni az információt. Én választottam, engem a pragmatikus dolgok érdekelnek ebből az egészből: mi az, ami az én életemre hatással van. Nem akarom ezt agyonfilozofálni, annak idején nagyon tüdőre szívtam ezt az egész ökotudatosságot, a feleségemmel veszekedtem, hogy milyen mosogatószert vesz, és ez azért nem jó. Nem szabad, hogy ennek a szellemiségnek rendeljük alá a hétköznapjainkat. Vannak nagyon bigott környezettudatos emberek, akik a mosakodási szokásaikkal is teljesen máshogy vannak, vagy akár a szexuális szokásaikkal, teljesen más dologban élnek. Én nem tudom ezt megcsinálni egy városban, meg nem is feltétlen erre vágyom. Mindenkinek önmagához képest kell egy olyan relációt felvennie, amiben még jól érzi magát. Én autóval járok, ezt bevallom, imádok vezetni, koncertekre is autóval megyek, nekem egy munkaeszköz az autó. Fontosnak is tartom, ez egy jó találmány. Az emberiség mobilizációjában nagyon fontos és a fejlődése is nagyot robbant: a rendőrök, tűzoltók, mentők is ezzel közlekednek. Az, hogy ha valaki esernyő helyett használja az autóját, ha leesik egy kis eső, azt tényleg lehetne valahogy szankcionálni, ill. azt, ha valaki egyedül közlekedik. De ahogy egyre drágul a benzin, egyre kevesebben fognak autózni. Egy idő után luxus-kategória lesz az autózás. Az egész társadalomra és korra jellemző szerintem, hogy nagyon durván polarizálódik. Olyan rétegek fognak nagyon közel élni egymáshoz, akik köszönő viszonyban sincsenek egymással. Ember-ember, de azon túl semmi. 
 
VJ: A dalaid – akár a régiek, az új K2-s dalok – elég erős társadalomkritikák. Szerinted mi a jelenkori magyar társadalom legnagyobb problémája, vagy problémái, és a palettán hol helyezkedik el a környezetszennyezés?
KHJ:Szerintem a magyar társadalomban hála Istennek olyan sok probléma nincs. Leszámítva persze azt a néhány apróságot, ami viszont elég súlyos. Mentális dolgok nincsenek megfejtve. Mentálisan fertőzöttek vagyunk, én azt látom. Érdemes fölszállni egy hétfő reggel a 7-es buszra és leszállni Kelenföldön, emberi roncsokat látunk, aki cibálja a gyerekét és már reggel üvölt. Iszonyatosan embertelen kor, és szemmel láthatóan termeli ki újra magát, és egyre durvábban süllyed le, és nem tudok utánuk nyúlni, és ez szar. Állok olyan emberekkel is kapcsolatban, akik hétszámjegyűeket keresnek, és nem is tudják, hogy vannak ilyen problémák, és nem is kell. Ők tök jól élnek a világban, jacuzziznak a Börzsönyben, meg mit tudom én. A két réteg nem tud egymással kommunikálni. Nem is biztos, hogy kell, én viszont látom mind a kettőt, mert olyan személyiség vagyok, és nem tudom sehol sem jól érezni magamat. Nem tudok egy 1500 Ft-os korsó sörnek örülni egy menő hotelben, mert arra gondolok, hogy ebből mi mindent lehetne venni, és tegnap előtt nem volt ennyi pénzem, és nem tudok örülni, amikor visszamegyek egy gyerekkori kocsmába egy 120 Ft-os fröccsért, mert undorítónak tartom és igénytelennek. Látom az embereknek a sárga körmét, és a szemekben a kiábrándultságot. Ki van készülve az emberek lelke, nagyon-nagyon kicsinálták őket. Most lehet azt mondani, hogy a kommunizmus csinálta ki őket, szerintem még annak a nyomai látszanak a legjobban, amit a nyilasok csináltak a második világháború idején. Nyilván nem normális dolog, hogy elhurcolnak, meg folyóba lőnek embereket. Ezeknek az emlékei itt élnek még mind a mai napig. Nem csak azért, mert van még egy-két néni, aki még erre emlékszik, hanem mert ennek van egy fajta húzása. Ami utána történt a kommunizmusban, annak a jelei is itt vannak még. Lehet, hogy te meg én már ezzel nem érintkezünk, de a társadalom hangulatában ez benne van. 
 
Másik problémának látom, amit szintén vissza lehet vezetni erre a mentális dologra, az önbizalomhiány. Én is ebben szenvedek. Egy nagy oroszlán, tök erős, de gyáva. Holott szerencsések vagyunk, jó adottságokkal rendelkezünk, tökéletes génállományokkal rendelkezünk, mert annyi mix volt. Ha megnézed, gyönyörűek az emberek. Jó, egy ideig, mert aztán tönkre mennek. 
 
Problémának látom ezeket a szenvedély-dolgokat, az alkohol- meg dohánykultúra, ami kialakult, borzasztó. De ezzel lehetetlen mit kezdeni egyelőre. Talán most, hogy a kormány megcsinálta ezt a dohány-monopolizációt. Emeljék is fel jó magasra a dohány árát, mert a legdrágább a TB-nek a dohányzásból származó betegségeket gyógyítani. Magunkkal tolunk ki, ha cigarettázni hagyjuk a gyerekeinket meg az öregeket, mert nagyon drága gyógyítani.
 
Ehhez képest a környezetvédelem a mentális fertőzéshez képest a nagy átlagnak szerintem sehol nincs, és egy huszadrangú dolog. Az embereknek éppen arra van pénzük, hogy kaját vegyenek, a környezetvédelem csak úri hóbort. De azt ne feledjük, hogy mindig az ilyen sznob dolgokból jöttek először a nagy gondolatok és utána szivárgott az le. Szóval menni fog ez, csak meg kell várni, amíg ez praktikussá nem válik.
 

 
 
VJ: Mit vársz a K2-től? Van-e olyan kitűzött mérföldkő, ami elérésekor azt mondod, hogy na, most már megérte összeállni? Vannak-e egyáltalán ilyen mérföldköveid, vagy csak szimplán csinálod, ami éppen szimpatikus? 
KHJ: Nagyon durván propellerként működtem 19 éves korom óta, minden az ölembe pottyant, karrier, zene, barátok, család, szerelem. Nem tudtam ezeket a dolgokat értékelni, mert ezek csak jöttek, és úgy voltam vele, hogy majd mindig jönnek, úgyhogy gyorsan el is dobtam, kiégettem a dolgokat. Most meg örülök, ha tudok találni valami kapaszkodót, amivel vissza lehet térni. Nem vagyok egy kitartó típus, az utóbbi két évben legalább három zenekart kezdtem el csinálni, ez is azt bizonyítja, hogy egy nagyon szétszórt és inkább elméleti fickó vagyok. Most a K2-vel már összeálltak a dolgok, most végig akarok vinni egy utat. 
 
VJ: Van bakancs-listád?
KHJ: Az Északi meg a Déli pólust mindenképpen meg szeretném látogatni. Néhány metropoliszba szeretnék eljutni, tehát vannak ilyen utazási céljaim. Észak-Indiába, a Himalájára húz valami nagyon, oda régóta szeretnék elmenni. Valami kis nyugodt otthon itt Magyarországon jó lenne, közüzemi számlák nélkül, függetlenül. Szívesen tartozom közösséghez, de olyanhoz, ami épít, emel, érzékeny, spirituális és elhivatott. Nem egy olyan közösséghez, ami nem, hogy megtűr, de megbüntet és inkasszózza a számlámat.
 
VJ: Az új K2 honlapon jó néhány „bölcselet” olvasható. Az egyik különösen megfogott: annyit érsz, ahány emberre hatással vagy. Ezt Te hogyan értelmezed magadra? Önmagadhoz mi a mérce?
KHJ: Nem is tudom, hogy erre mit mondjak, ezen még nem gondolkoztam. Végül is mindenki hatással van, ez független attól, hogy szereplő vagy nem szereplő, előadó, vagy sem. Egy egyetemi hallgató is hatással van a többi hallgatóra. Nem feltétlen azért csinálom ezt, mert hatással akarok lenni a többiekre. Megőrülnék, ha ezt nem tudnám csinálni. Kicsit azért is vagyok bajban, mert már annyira nem akarom, úgy érezem, hogy elment felettem az a fajta világ, hogy ehhez nekem mindenképpen hozzá kéne szólnom. Nem vagyok már olyan agresszív. Most már csak bölcselgetek, füstölőzgetek, ami annyira talán nem is érdekes. De ami volt most szombaton a Hunniában, az nagyon tetszett, nagyon jó kis este volt, ezeket akarom. Ezeket akarom építeni. Erre készülni és igenis megtisztelni az embereket. Volt olyan korszakom, amikor utáltam a Hunniát, minél részegebben és mindenféle gombákkal csináltam végig, és persze szépen lassan, hónapról hónapra elszivárogtak az emberek. Amikor már csak hatan voltak ott, elgondolkoztam, hogy basszus, valamit ki kéne találni. Semmit nem csináltam, csak annyit, hogy elkezdtem tisztelettel bánni az emberekkel, a közönséggel, aki ott van. És ez szépen sikerült, gyönyörű lányok járnak oda, és éneklik a dalokat, és tök jó társaság van. És ha ehhez az kellett, hogy normálisabb útra térjek, ám legyen. Nagyon sokat is teszek ezért, szabályoznom kell a gondolataimat, ahhoz, hogy a közönségemnek a szemébe tudjak nézni. 
 
VJ: Mármint az előadások alatt?
KHJ: Az előadások alatt és a hétköznapjaimban is mindig ott kell lenni. Nem tudnék elmenni kurvázni, ha közben arról énekelek, hogy valami csehszlovák királyfi szerepében vagyok. Ezekre figyelni kell, meg kicsit a táplálkozásra is, és jobban működnek a dolgok. Ezek folyamatok, és fontos, hogy ezek a lelki spirituális dolgok sokkal lassabban indulnak be, és sokkal kisebb eredmények a nagyon nagy eredmények. Ha fáj a fejed, beveszel egy Aszpirint, az egyből hat. De ha megpróbálod kitalálni, hogy az miért fáj, akkor az már egy nehezebb ügy. 
A bakancs listánál nagyon átrohantam? Hogy is kerültünk ide? Himaláját szeretném megmászni, meg házat szeretnék.
 
VJ: Eszedbe jutott más is közben?
KHJ: Tenni szeretnék. Valamit. Nem is tudom, valamilyen diplomáciai dolgot szeretnék. Úgy érzem, hogy nekem még lehet ilyen feladatom. A kultúrák közötti ismertetés, ismerkedés. Nem nyugati popsztár, de biztos, hogy a zenén keresztül kell gondolkoznom mindenben. Nagyon sok emberhez eljuttatott, nagyon sok emberrel megismertetett az, hogy elkezdtem magamnak gitározni és elkezdtem dalokat írni, holott erről mindenki lebeszélt. Hogyha azoknak az embereknek a példáját követem, akik azt mondták, hogy ne csinálj semmit, mert ebből soha nem lesz semmi, akkor most nem beszélgetnénk itt. Persze nem lehet azt mondani, hogy akkor rosszabb helyzetben lennék, mert akkor lehet, hogy egy egész más karriert építettem volna, de lassan szeretném vállalni a felelősséget a cselekedeteim meg a beszédeim meg az emberekkel való viselkedésem után. Persze nehéz mindig stabil pontnak lenni. Tettem több kirándulást a pszichoaktív szerek világában is, az élményeket, tapasztalatokat soha nem fogom elfelejteni, talán hasznosak is voltak, de végül is ezt a tiszta, józan életemet, ezt kábítószerek nélküli valóságot választottam és egyáltalán nem bántam meg! De maradtak nyitva olyan ajtók, amiket nem tudtam bezárni. 
 
VJ: Ez alatt mit értesz?  
KHJ: Azt, hogy soha nem tudok már olyan lenni, mint azelőtt. Kb. ennyit. Ez nem jó vagy rossz, ez tény. Biciklizni sem lehet elfelejteni...
 
VJ: Bármilyen közhelyes a kérdés, de mennyire vagy környezettudatos a hétköznapokban? Az már kiderült, hogy autóval jársz.
KHJ: Akkor semennyire, ha már ez így kiderült. Nem lehet szerintem. A biciklizés önpusztító a városban, hülye nem vagyok. Nem azt jelenti, hogy minden biciklistát hülyének nézek, de én nem biciklizek a városban. A kajákra szoktam figyelni. A természettel való kapcsolatom a közértben van most meg. Nem veszek felvágottakat, semmilyen ilyen húskészítményt, nem vagyok hajlandó ebben részt venni, mert a húsipar iszonyatosan nagy mennyiségű vizet használ fel. A boltokban lehet szerintem a környezettudatosságot és a természettel való kapcsolatot mérni.
 
VJ: Húst egyébként eszel?
KHJ: Nagyon ritkán. Ma reggel voltunk a csarnokban, virágot vettünk a klipp-forgatáshoz, és nagyon furcsa volt végigmenni: sorokban a lábszár, szalonna, kolbász. Nagyon durván húsfogyasztó ország vagyunk, ami iszonyatosan egészségtelen. Ez nyilván összefüggésben van a koleszterinnel, hogy az emberek roncsok. Biztos tök jó, én is szívesen megeszem néha egy pörköltet, de hogy állandóan abból álljon az élet, és hogy erre álljanak rá, szerintem ez borzasztó. 
 
VJ: Erőforrás-felhasználás tekintetében mennyire figyelsz oda, hogy ne folyasd a csapot, perlátor van-e otthon?
KHJ: Erre szerintem minden jóérzésű ember odafigyel. Bár ma 40 percig zuhanyoztam. 
 
VJ: Az sok!
KHJ: Persze, hogy sok. De előtte meg 4 napig nem zuhanyoztam, úgyhogy kellett... De nem hiszek abban, hogy egy emberen múlik a változás ilyen értelemben. Ennek ki kell pörögnie. Ha holnap vennék egy Landrovert és azzal nyomnám, akkor se lenne előbb vége ennek a dolognak, nem ezen múlik. Az inkább para, hogy állatok és fajok kipusztulnak, azért ez piszokság az emberiség részéről, és ennek én is a része vagyok. Ezért lehet utálni magamat meg az emberiséget is. De az is itt van és az is emberiségnek köszönhető, hogy csodálatos boldogságok is vannak, ünnepségek és tűzijátékok, kórházi csodák és kisbabák születnek, ez így kerek. Soha nem lesz mindig csak jó és mindig csak rossz. A történelemben is a legjobb királyok voltak a legkegyetlenebbek. 
Kép: K2 sajtófotó
 
 
VJ: A gyerekek megérkezésével mennyiben változott az életszemléleted? Az addigi életetek környezettudatos oldala mennyire változott? 
KHJ: Pont akkor szívtam nagyon tüdőre ezt a környezettudatosságos dolgot, amikor a gyerekek megszülettek, és akkor nagyon sokat vitáztam is a feleségemmel, hogy mosódió, vagy ne, ő meg egy egész más típusú ember volt. Én csak azt próbálom elérni, hogy mozogjanak otthonosan ebben a világban, mert most ez van körülöttük, nem akarom rájuk erőltetni a báránysimogatást, meg hogy pucolják ki a budit. De ők még kicsik, és egy 3 és egy 5 éves gyerek agyának nem azon kell járnia, hogy ezeket megismerje. Amennyit kell, annyit át tudok nekik adni, és ez fontos. De nekik minden játék. A zsidó gettóban is voltak 4-5 éves gyerekek, de egyáltalán nem fogták fel tragikusan, mert nekik az volt a gyerekkor. A gyereknek nincs nagyon viszonyítási alapja. Ha neki jól adod el, akkor bárhol jól tudja érezni magát. Ezért különösen nagy felelősség szülőnek lenni és oda-vissza. Óriási felelősség gyereknek is lenni, csak a gyerek ezt nem tudja, mert ösztönösen neveli a szülőjét. Nagyon sokat tanultam a gyerekeimtől, és tanulok mind a mai napig. 
 
VJ: Mennyire ütköztetek elvi dilemmákba, mint adjak-e húst a gyerekemnek, vagy sem, oltassam-e vagy sem, bringa vagy autó, megvegyem-e neki a harminckettedik játékot vagy sem?
KHJ: Volt egy ilyen flash-em, hogy ezek a Johnson-baby babakrémek legjobban addiktív cuccok, mert kiszárítják a baba bőrét és így még jobban kell kenni, és ez be is jött, három gyerekből három ekcémás, nem biztos persze, hogy ettől.  De hát itt élnek, most hova dugjam őket? De a gyereknevelésben maximálisan megbízok a feleségemben.
 
VJ: Mi volt életed legnagyobb felismerése?
KHJ: Erre most valami okosat kéne… Talán az, hogy bizonyos helyzetekben gyáva voltam. Annyira könnyen kezeltem helyzeteket, és annyira nem voltam a jelenben, hogy nem tartottam fontosnak harcolni az érveimért és az érdekeimért. Egy fantáziavilágban éltem. Ezt kihasználta a másik fél és letarolt. Nagyon sok arca van az embereknek és mindenki az övét védi, legyen az egy szűkebb család vagy tágabb. Nem szabad gyávának lenni. Ehhez viszont az kell, hogy az ember folyamatosan a jelenben éljen.
 

 

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hatodikelem.blog.hu/api/trackback/id/tr14219986

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hehe64 (törölt) 2012.03.02. 22:04:09

Hm.
Az interjúalany hihetetlen tudatlansággal, és hatalmas önbizalommal válaszol a riporter kérdéseire.

Igazi mai magyar "sikerember".

És az ég óvjon mindnyájunkat.

zupasta · http://mikor-melyiket.blog.hu/ 2012.03.02. 23:51:11

"A zsidó gettóban is voltak 4-5 éves gyerekek, de egyáltalán nem fogták fel tragikusan, mert nekik az volt a gyerekkor." Erről azért szerintem kérdezz meg olyanokat is, akik 4-5 évesen tényleg ott voltak.

doubting thomas 2012.03.03. 05:42:34

ki a rák ez a tudatlan pénisz?

radnaughty 2012.03.03. 07:45:54

én se tudom ki ez, de azért azt a korsó sör - fröccs témát jól elkapta.

vinczjud 2012.03.03. 13:18:40

@hehe64: Ahogy az interjúalany is elmondta, nem tudós ember, tehát ez nem egy ténytár, hanem egy szubjektív világkép, amit elmondott. Lehet vele egyetérteni, vagy nem. Hogy ezt mekkora önbizalommal, vagy „arccal” adja elő, vagy sem, nos, ezt nem tisztem értékelni.

@doubting thomas: Google is your friend… :) Egyébként a hazai underground műfaj egy jelentékeny képviselője, korábban a Kaukázus frontembere volt, keress rá a Tartós béke, Tesco vagy a Szalai Éva c. számokra, ezek az ismertebbek.

Schwerer Gustav · http://menekulttabor.blog.hu 2012.03.03. 14:09:52

Nagyon eredeti és világos ez a "fehér embernek a legnagyobb az agya" c. elképzelés, kár hogy a szerző félénknek mutatkozik végigmenni a gondolatmenet által kijelölt úton.

És eljutni oda, hogy az emberek _NEM_EGYENLŐEK_.

Mi értelme "továbbvinni mindannyiunk történetét", amikor csak kevesen vannak, akik valóban azt az életet élik, amit ők maguk -nem pedig valaki mások helyettük - választottak maguknak?

Vagy. Az ostobáknak, debileknek és imbecileknek mi értelmük van? Vagy a Huntington - szindrómásoknak?

Szerintem a szerző kényelmesen él a saját buborékában. Jó környezetben nőtt fel, mindent megkapott ami kell az élethez, igazából nem álltak soha kihívások előtte.

Ja és persze erős narcisztikus impulzusokat is észlelek a srácból. Arra vágyik hogy mindenki szeresse, ezért megpróbálja mindig azt mondani, amit mindenki hallani szeretne/legtöbben hallani szeretnének. Egy barátságos plüssmaci benyomását kelti kívül, belül viszont irányítani akar. Érzékeny a személyét ért kritikákra is, hajlamos a kritizálót alapból leírni, hülyének vagy egyéb módon fogyatékosnak tartani. Legalábbis erős vágyak dolgoznak benne eziránt. Környezetét hajlamos manipulálni, tárgynak tekinteni. emellett időre paranoid gondolatai is támadnak (valaki figyeli, valakik követik, róla beszélnek az utcán, a háta mögött, ilyesmik)

az összképet azonban kissé deríti, hogy meglehetősen intelligens emberrel állunk szemben, aki képes arra, hogy intelligenciája segítségével fölülírja ezeket a dolgokat. Legalábbis megpróbálja ezt tenni. Az ész segítségével eligazodni az ösztönök erdejében, amelyek ösztönök időről időre ráugranak, és meg akarják fojtani.

Persze sokezer még nála is elbaszottabb ember mászkál a világon, "without a clue", szóval még viszonylag enyhe esettel állunk szemben. Foglalkozása: zenész, ártalmatlan szakma, sőt számára hasznos is lehet, hiszen az ösztönös hajlamait építő módon tudja kiélni. így már érthető is a zsidó gyerekekkel való példálózás, meg a többi. kell a plüssmaci-imázshoz.:)

Ez az én véleményem, nem mondom hogy 100% igaz, de lényegét tekintve én igaznak gondolom.

vinczjud 2012.03.03. 15:57:21

@Schwere Gustav: Fehér emberes elmélet: számomra nem következik ebből, hogy a gondolatmenetből egyenesen következik, hogy az emberek nem egyenlőek. Bár itt felmerül a kérdés, hogy hogyan definiáljuk azt, hogy az emberek egyenlőek? Ugyanolyanok? Persze, hogy nem, mindenki más. Magyar és magyar között is óriási különbségek vannak, hát még egy európai meg egy ázsiai között! Ezzel nem minősítek, nem mondom, hogy egyik jobb, mint a másik, csak más. De attól, hogy nem egyenlő, még egyenrangú…

Ajánlom Kepes András: Tövispuszta c. könyvét! Van benne egy olyan rész, amikor az egyik szereplő mesél a Down-kóros gyermekével töltött pillanatokról, hogy mennyire megrendítette, ahogy a gyereke a fényeket figyelte, és ennek hatására hogyan értékelt át magában dolgokat. Mindenkinek megvan a maga szerepe… Persze erről könnyen beszélek, és rám lehet sütni a képmutatók bélyegét, ugyanis a sors még nem hozott a közvetlen környezetembe ilyen embert.

Érdekes a felvázolt jellemrajzod! Egyes részeivel egyet is értek (mondjuk mutass egy olyan közszereplőt, aki nem rendelkezik narcisztikus hajlamokkal…:) , ill. kíváncsi vagyok, hogy ezt a jelen interjú elolvasása után szűrted le, vagy egyéb információk birtokában? Néhol kissé túl messzemenő következtetéseket éreztem belőle, amit szerintem ennyi alapján nem lehet kijelenteni, én legalábbis ennyi infó alapján nem tudnék.

Schwerer Gustav · http://menekulttabor.blog.hu 2012.03.03. 20:05:19

@vinczjud: Nem egyenlő= nem ugyanazok a lehetőségei, nem ugyanazok a képességei, mint a másiknak.

És ebben azért van különbség mondjuk egy 120-as IQ-jú és egy nyálcsorgató imbecil között.

Akárhogy is figyelte a gyerek a fényt, ettől még nem jött rá semmire. A szülője figyelte a gyereket, és képzelte be magának, hogy a gyerek "megértett", valamit. (Mivel down-kórosok ritkán értenek meg bármit is). Nem olvastam a könyvet, csak amit leírtál. Nálam egyébként az érzelmi hatáskeltés nem szokott bejönni:), ez a gyerekes példa egyértelműen annak tekinthető...:)

De hadd kérdezzek valamit! Van 2 gyerek, egypetéjű ikrek. Mindketten Down-kórósok, de az egyiket még embrió korában meggyógyítják, tehát elveszik neki a fölös 21. kromoszómát.

És így nőnek fel. az egyik debil, a másik nem.
A két ember ugyanannyit ér? Ugyanarra képes? Ugyanazok a lehetőségei? Mi értelme van down-kórosnak lenni, ha normálisnak is lehet lenni? Vajon miért nem akar senki down-kóros gyereket (már aki normális, persze)?

Tehát: a két ember közel sem ér ugyanannyit. Az elmebetegség pl. egyértelmű választóvonal. És mivel számos elmebetegség örökletes, ezért akinek a rokonságának fele bolond, az nyilván rosszabb lehetőségekkel vág neki a világnak (és örökíti át ezt gyerekeire), mint a normális.

"kíváncsi vagyok, hogy ezt a jelen interjú elolvasása után szűrted le, vagy egyéb információk birtokában?"

Pszichológia. A narcizmust 3 öröklött tulajdonság váltja ki: hiperérzékenység, hiperagresszió, valamint hosszabb távú odafigyelési képtelenség. Az első kettő adott -mivel művészről beszélünk. A hiperagresszióban nem vagyok biztos, vagy csak jól kontrollálja. A cikkből utaló jel lehet, hogy mindenre egyértelmű, lényegretörő válaszokat ad, ami igazolni látszik az elméletemet (a "lényegre törés" férfias, és ebből fakadóan agresszióra utaló tulajdonság).

egyébként meg hobbim, hogy felmérjek embereket. Elég jól csinálom.:)

vinczjud 2012.03.03. 20:35:13

@Schwere Gustav: Nos, ha így definiáljuk, akkor egyet értek, az emberek nem egyenlőek. De ez baj? Mármint ugyanúgy ahogy jó nincs rossz nélkül, lehetőségek sincsenek korlátok nélkül. Nem tudsz olyan embert mutatni, akinek korlátlan lehetőségei vannak mindenben. És az, hogy valakinek egyes területen komoly korlátai vannak, nem zárja ki, hogy egy másikon kiemelkedő legyen. Egy autista vagy éppen egy skizofrén is képes lehet elképesztő dolgokra…

A gyerekes példa nem érzelmi „hatáskeltés”, hanem érzelmi „példa” szeretett volna lenni.. :) Nem az a lényeg, hogy abban a gyerekben milyen folyamatok zajlottak le, vagy éppen semmilyenek, hanem, hogy az apjában milyen folyamatokat váltott ki. Ha maradunk az ikerpáros példánál: lehet, hogy az ép ikertestvérre ez olyan motivációs hatással lesz, hogy az átlagnál sokkal aktívabb tagja lesz a társadalomnak, és alkot valami maradandót, feltaláló lesz, mozgalmár vagy bármi.
Bár maga a szituáció nem túl életszerű, hogy ok, az egyik gyerekemet gyógyítsuk meg, a másik maradjon debil, aztán majd lesz valami. Ha van rá lehetőség, nyilván mindenki azt szeretné, hogy egészséges legyen a gyereke.

De akkor én is kérdezek: ha Neked születne beteg gyereked, mit tennél? Amikor már fogtad a karodban, lazán odaadnád, hogy tessék csak kérem elaltatni? (Na EZ most érzelmi hatáskeltés :)

Érdekes, hogy Te azt írod, hogy lényegre törőek a válaszok, egy ismerősöm, aki szintén olvasta, azt mondta, hogy szerinte egy csomó helyen mellébeszélt a kérdésnek… :)

Schwerer Gustav · http://menekulttabor.blog.hu 2012.03.03. 23:18:54

@vinczjud: "És az, hogy valakinek egyes területen komoly korlátai vannak, nem zárja ki, hogy egy másikon kiemelkedő legyen. Egy autista vagy éppen egy skizofrén is képes lehet elképesztő dolgokra…"

Csak éppen nem tudják használni az adományukat, mivel az eredendő genetikai problémáik miatt kénytelenek "visszavonult" életet folytatni, pl. egy elmegyógyintézetben...

"lehet, hogy az ép ikertestvérre ez olyan motivációs hatással lesz, hogy az átlagnál sokkal aktívabb tagja lesz a társadalomnak, és alkot valami maradandót, feltaláló lesz, mozgalmár vagy bármi."

a beteg testvér, mint ösztönző...nos, valószínű, hogy az egészséges tesó olyanért fog mozgalmárkodni, hogy ezek az öröklött nyavalyák mindörökre tűnjenek el a föld felszínéről. Legalább is számomra ez a legkézenfekvőbb, véggigondolva a helyzetet.

"Bár maga a szituáció nem túl életszerű, hogy ok, az egyik gyerekemet gyógyítsuk meg, a másik maradjon debil, aztán majd lesz valami. Ha van rá lehetőség, nyilván mindenki azt szeretné, hogy egészséges legyen a gyereke."

Hát persze, kedves Judit!! Torkánál kaptad el alényeget. Pedig mennyivel drámaibb lenne, ha a szülők úgy döntenének, hogy a beteg gyerekükből merítenek erőt, az egészséges fölneveléséhez! a tesóra is lélekformáló hatással lenne...:)

Őszinte leszek: ha nekem beteg gyerekem születne, ami ott derülne ki valahogy, a modern orvosi tudománnyal és diagnosztikával ellentétben a szülőszobában, akkor én úgy döntenék, hogy inkább adjuk örökbe. Persze ezután konzultálnék a feleségemmel, szívem csücskével. Tegyük fel hogy Te lennél az.

A jelenet: ott állsz és bociszemekkel bámulsz rám. Nekem döntést kell hoznom. a gyors, reflexes döntés nem az én műfajom, szeretem előtte végigvenni a lehetőségeket. Mondhatjuk: szorult a helyzetem.

Valszeg a következőt mondanám.
Az én álláspontom, hogy még egy egészséges gyereket is elég fáradtságba és pénzbe kerül fölnevelni a normális életre, hát még egy beteg gyereket, akit ráadásul képtelenek leszünk az életre megtanítani, azon túl hogy ne piszkítsa össze magát, és ne egye le a ruháját.

Az emberi életnek magasztosabb céljai vannak. Ha feltesszük, hogy fiatal, életerős nő vagy, és a gyerek betegsége nem a te hibád (pl. öröklött genetikai probléma, stb), akkor még bőven tudsz áldott állapotba kerülni, és új gyerekeknek életet adni, valamint normális felnőttet nevelni belőlük. Lehet ez önző álláspont, Lehet, de nekem akkor is ez a véleményem. Persze ez nagyon _röviden_ összefoglalva, számos dologról lehet itt beszélni még. (pl. mi van ha a terhesség kapcsán derül ki a dolog, mi legyen a magzattal, mint kicsi élettel)

Te mit szólsz?

Velem egyébként megjártad, mert szeretek ilyenekkel foglalkozni:) Ez az egyik szakterületem, sok egyéb mellett.

(ha hosszabban, részletesebben szeretnél válaszolni, javaslom: schwere.gustav@gmail.com)

Sabbas · sabbas.blog.hu 2012.03.05. 10:33:13

Ennek az orrhangú "művésznek" igen nagy katyvasz van a fejében.

Vad_Alma · http://hatodikelem.blog.hu/ 2012.03.11. 03:18:47

@pounderstibbons: kissé furcsának tartom ha vki KHJ-t rasszistának nevezi, főleg úgy hogy az illető elvileg elolvasta ezt a cikket. persze ma már mindenki rasszista, aki a "fehér, fekete, sárga" szavakat ki merészeli mondani.
a rasszizmus elavult, értelmetlen dolog a 21. században, akárcsak a többi "-izmus" amit a múlt évezredben találtak ki, ezért nagy csacsiság ha vki ma még mindig azon töpreng, ki milyen "-ista" lehet.

maycontainnuts 2012.03.11. 23:30:41

@Vad_Alma:
Szerinted ez a mondat milyen szempontból nem rasszista? Milyen más olvasata van, mint az, hogy a fehér ember jól gondolkodik (de nem ktartó és lassú), viszont a fekete jól fut(de nem okos és nem kitartó), a sárga meg kitartó(de nem okos és lassú)?

"A fehér ember testileg, genetikailag, pszichikailag a legsatnyább, viszont neki volt a legnagyobb agya. Nézzünk meg egy néger futóbajnokot, egy fehér futóbajnok azért ritka. Egy sárga meg iszonyatos munkabírású. A fehér ember meg inkább az agyát használta mindig. Voltak persze jobbágyok, de ez inkább már egy kaszton belüli cucc."

A másik dolog, hogy miért nem igaz. A linkemen le van írva miért.

vjasaf32 2012.03.15. 01:53:11

maycontainnuts: Mi az email címed? Azért kérdem, ott tudnánk folytatni a dolgot.

Üdv.: A Zolesz által kitiltott MarkTheRider / Mark1993.

A Hatodik Elem

A négy ősi elem: levegő, tűz, víz, föld; az ötödik elem: a szerelem; a hatodik elem: a környezettudatosság!

Címkék

agrárképzés (1) agro (1) aktivisták (1) alga (1) algák (1) állat (19) állatkínzás (4) állatlínzás (1) állatok (8) állatvédelem (18) almásfüzítő (2) alternatív energia (2) apple (1) áram (1) áramforrás (3) arktika (2) atoerőmű (2) atom (4) atomenergia (8) atomerőmű (1) autó (1) autodidakta mérnök (1) autózás (5) balaton (2) baleset (1) barefoot college (1) belföld (3) benzin (1) bihar (1) bikaviadal (1) billentyűzet (1) bio (1) biomarine (1) biotechnológiák (1) bme ezk (2) brasilia (1) brazília (1) brit tudósok (2) brundtland (1) budapest (1) budapesttakarékosság (1) bulgária (2) bunker roy (1) coca cola (1) cohn bendit (3) család (3) csomagolás (1) cunami (1) deepwater horizon (1) dell (1) demokrácia (4) design (4) dohányzás (4) duna (1) durban (1) egészség (15) egészségügy (8) egyetem (3) élelmiszer biztonság (8) életciklus (1) életmód (52) életmódtisztaság (1) ember (6) emberi méltóság (2) energia (9) energia hatékonyság (4) energia takarékosság (16) ensz (2) erdő (1) erdőirtás (1) erőmű (1) események (26) ételhulladék (1) étkezés (2) eu (6) európai unió (3) exxon (1) faj (1) felsőoktatási törvény (1) fenntartható fejlődés (7) fenyő (2) film (1) flashmob (1) foci (1) fogyasztó (3) föld (1) franciaország (6) françois hollande (1) fukushima (1) gasztro (4) gasztronómia (7) gazdaság (35) gazdaságosság (1) gazdaságos életvitel (2) gázkiömlés (1) gedeon (18) geotermikus energia (2) globális felmelegedés (3) globalizáció (1) gödör (1) greenpeace (2) gyilkosság (4) hagyományok (6) hajók (1) hajóturizmus (1) harlem (1) hazai termék (1) házasság (1) háziállat (1) háztartás (7) hellókarácsony (3) hétvége (1) hibrid (1) hivatal (1) (5) hp (1) hulladék (2) hulladékcsökkentés európai hete (1) hulladékgazdálkodás (2) hummer (1) hunnia (1) idő (2) igazságszolgáltatás (1) igazságügy (1) illés zoltán (1) india (2) interjú (1) ipad (1) ipar (10) ivartalanítás (3) jangce (1) japán (1) jég (2) jegesmedve (1) jéghoki (1) jégpálya (1) jóga (1) jövő (2) k2 (1) kafkaz (2) kanada (1) karácsony (4) karácsonyfa termelés (1) kardos horváth jános (1) kaukázus (2) kender (1) képmutatók (1) kérdés (1) kerékpár (1) kert (1) kertépítés (2) kertészet (3) kiállítás (3) kína (2) kisgazdák (2) klímacsúcs (1) klimaváltozás (1) klímaváltozás (8) kóla (1) komposztkészítés (1) kőolaj (1) kormány (1) környezetpolitika (18) környezettudatosság (70) környezettudtosság (1) környezetvédelem (27) környezetvédelmi politika (5) környezetvédők (5) közlekedés (9) közös jövőnk (5) köztársasági elnök (1) közterület (2) külföld (36) kullancsok (1) kultúra (4) kutyák (1) labdarúgás (1) lábnyom (2) légszennyezettség (4) levegő (9) life (1) logitech (1) magyarország (9) magyar kormány (2) magyar termék (2) marcoule (1) mcdonalds (1) média (1) médiatörvény (1) megújuló energiaforrás (1) megújuló energiaforrások (1) méhészet (1) mérgezés (1) mérgező anyagok (3) méz (1) mezőgazdaság (10) michael jackson (1) mikroalga (1) műanyag (3) műkorcsolya (1) munkamorál (1) nádas (1) nanotechnológiák (1) napelem (1) napenergia (3) napfény (1) napkitörés (1) németország (1) nicholas sarkozy (2) nicolas sarkozy (1) növények (12) növényi kémia (1) nyersolaj (1) ökokatasztrófa (5) ökokuka (42) ökopop (1) ökosítások (2) ökouka (1) oktatás (2) olaj (1) olajfolt (1) olajszivargás (1) olaszország (1) olcsó munkaerő (2) olimpia (1) ólom (1) omék (1) orbán viktor (2) őstermelő (1) pályázatok (1) papírmentes (1) párizs (1) pazarlás (6) pedofil (1) pet palack (1) piac (1) pihenés (1) pláza (2) politika (16) politikus (1) problémamegoldás (2) pvc (1) rabszolga (1) radioaktív hulladék (2) rasszizmus (1) robbanás (1) sarko (1) sárközy (1) sarkvidék (2) sebességkorlátozás (1) shell (1) síelés (1) (2) sötétzöld (1) sport (5) steve jobs (1) sugárzás (2) svájc (1) szálló por (1) szánkó (1) szatyor (1) szél (1) szelektív hulladékgyűjtés (11) szélenergia (1) szélerőmű (1) szemét (3) szemetelés (7) szennyezés (20) szex (2) sziget (1) szilisztra (1) szmog (4) szófia (1) szólásszabadság (1) szőrme (1) takarékosság (12) találmányok (1) társadalom (25) tavasz (1) tech (21) technológia (1) tél (2) telefon (1) téli sport (1) tenger (1) termékek (5) természet (2) természeti katasztrófa (3) természetvédelem (4) terror (1) teszedd (1) tévhitek (2) tisztaság (7) (1) törmelék (1) tragédia (2) tudomány (18) tüntetés (3) turizmus (1) újrahasznosítás (7) ünnepek (4) usa (1) üzemanyag (1) üzlet (2) választások (2) válság (2) város (3) városi élet (3) vegyszerek (2) veszély (1) vidék (1) világbajnokság (1) világfórum (2) világkonferencia (3) villamos (1) virág (2) vitamin (1) vitosa (1) víz (3) vízi sport (1) víz szennyezés (2) vörösiszap (2) vörös dani (1) wwf (2) zeitgeist (1) zene (1) zöld (27) zöldség (2) zöldségek (2) zöld gazdaság (11) zöld oldalak (3) zöld politika (9) zöld politikusok (1) zöld szervezetek (2) zöld technológia (1) zöld vállalatok (1) Címkefelhő

Közösség

Visit The Venus Project

legutóbbi hozzászólások

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
süti beállítások módosítása