Ha fognánk az ország összes egyetemista vagy főiskolás hallgatóját, bedobnánk őket egy gigantikus cilinderbe, közjegyző jelenlétében jól megkavarnánk őket, majd találomra kihúzunk egyet, igen nagy a valószínűsége, hogy az illető kérdésünkre, miszerint mennyire él környezettudatosan, az lenne a válasz: „Háttööö, izé, nem igazán.”

Szerencsére egyre nő azoknak a száma, akik mind inkább figyelembe veszik, hogy hétköznapi döntéseik mennyire növelik a környezetterhelésüket. Ennek megfelelően gombamód szaporodnak a környezetvédelemmel foglalkozó egyetemista zöld körök is (nem összetévesztendő a vízipipa körökkel), amelyek tárt karokkal várják a tenni vágyó fiatalokat. Bár az alma mater különböző, a szervezetek nagyon hasonlítanak egymásra, akár a célkitűzéseket, akár a kisebb-nagyobb működési problémákat tekintjük.

A Tikópia Országos Hálózat azzal a céllal jött létre, hogy egy információs csatornát képezzen a kisebb körök között, az azonos érdeklődésű hallgatók megismerjék egymást, és tanuljanak a másik hibáiból. Hiszen lehet, hogy ami Szolnokon gondot jelent, arra Gödöllőn már megtalálták a megoldást, vagy éppen fordítva. A még kissé gyerekcipőben járó, ám nagy potenciállal rendelkező ernyőszervezet először két éve hallatott magáról az ú.n. Villanyleó! akciójával.

Mielőtt mindenki elszaladt volna fesztiválozni, a hálózat régi és új tagjai a július 27. és 29. között Szegeden megrendezett találkozón cserélhettek eszmét. A hallgatók és oktatók által egyaránt tartott előadások, ill. a műhelymunkák a Szegedi Piarista Központ, valamint a Szegedi Tudományegyetem inspiratív falai között zajlottak. A résztvevők többek között megismerkedhettek a Nulla Hulladék Programmal, az SZTE-TIK környezetvédelmi fejlesztéseivel, vagy a BME-EZK működésével és projektjeivel. A műhelymunka során a tagok meghatározták a Tikópia további stratégiáját és célkitűzéseit.

A szegedi TITOK Klub szervezői munkájának köszönhetően a programdús három nap alatt mindenki rengeteget tanult, lexikális ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat tekintve egyaránt. Szeptemberrel mindegyikük visszakerül saját egyetemének nagy kalapjába, hogy odabent igyekezzen meggyőzni a többieket, hogy már nem menő nagy ökolábon élni. A következő közös megmozdulást pedig ősszel várhatjuk.